Folyamatosan frissülő hírfolyamunkban követheti a lengyelországi választás fejleményeit.
2023. október 15. 15:21
(COMBO) A 2017. március 8-án készített képkombináción Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (balra, 2016. szeptember 7., Dublinban) és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó populista PiS Jog és Igazságosság párt vezetője (2015. október 17., Varsóban) látható. Jaroslaw Kaczynski 2017. március 7-én "Németország jelöltjének" nevezte a második ciklusra pályázó lengyel honfitársát, Donald Tusk uniós elnököt, akinek újraválasztása válságot vetne. A németell
Donald Tusk közölte, a többi ellenzéki párt vezetői megbízták őt „a kormányalakítás nehéz feladatával”.
Az eddig ellenzékben lévő négy lengyel tömörülés megállapodott a parlamenti együttműködésről és a parlamenti többség létrehozásáról – közölte az ellenzék keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk, a Polgári Platform elnöke. Mint elmondta, a koalíció őt támogatja kormányfőjelöltként.
A fő ellenzéki erőt, a Polgári Koalíciót (KO) vezető Polgári Platform (PO) elnöke mellett a szejmben megtartott sajtóértekezleten Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke, Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 (Polska 2050) párt elnöke, valamint Wlodzimierz Czarzasty, az Új Baloldal tömörülés társelnöke szólalt fel.
„Ma a demokratikus pártok vezetőivel együtt megerősítettük, hogy
készek vagyunk a teljes körű együttműködésre és egy új többség kialakítására a jövőbeli parlamentben”
– fogalmazott Tusk. Hozzátette: ez fontos információ annak fényében, hogy Andrzej Duda elnök kedden kétnapos kormányalakítási egyeztetéseket kezd az október 15-i választások nyomán a parlamentbe bejutott pártokkal.
A PO elnöke közölte: a többi ellenzéki tömörülés vezetői megbízták őt mint a legnagyobb ellenzéki párt elnökét „a kormányalakítás nehéz feladatával”. Hozzáfűzte:
a megbízás végső soron az államfő döntésén múlik.
Kosiniak-Kamysz bejelentette: a kormányalakítási konzultáción arról biztosítják majd az államfőt, hogy a négy tömörülés „elegendő többséggel” rendelkezik a kormányfőjelölt támogatásához, a parlamenti alsó- és felsőház (szejm és szenátus) elnökének megválasztásához.
Azzal érvelve, hogy a szóban forgó tömb 248 mandátummal rendelkezik a 460 fős szejmben, és ugyancsak abszolút többsége van a szenátusban, a PSL elnöke úgy ítélte meg: az államfő „késlekedés nélkül” megbízhatja a négy tömörülés koalíciójának képviselőjét a kormány összeállításával. Jelezte: „a bizonytalanságot elkerülendő” kérni fogják Andrzej Dudától, hogy minél gyorsabban hívja össze a szejm alakuló ülését.
Gyors kormányalakítási megbízást sürgetett az ellenzék számára Szymon Holownia is.
Elnök úr, nincs szükség várakozásra”
– jelentette ki. Piotr Müller kormányszóvivő kedden megerősítette: a jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kísérletet tenne a kormány összeállítására, amennyiben az államfő megbízná ezzel.
A választások nyomán a PiS 194 mandátumot szerzett a parlamenti alsóházban. A lengyel alkotmány szerint az új parlament alakuló ülését az államfőnek a választások napjától számított harminc napon belül kell összehívnia. Az ülésen lemond az eddigi kormányfő, kabinetje az új kormány beiktatásáig marad hivatalban.
A kormányalakítás első lépéseként az államfő kijelöli az új miniszterelnök személyét. Andrzej Duda a választások előtt jelezte: az eddigi szokásjognak megfelelően a győztes pártot bízza meg kormányalakítással.
A pártvezér rámutatott a lengyel közélet külső erőktől való kitettségére. Németország mellett most Oroszország neve is felmerült.
Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke először szólalt meg nyilvánosan a választás óta. A választáson ugyan a pártja kapta a legtöbb szavazatot, mégis szinte biztos, hogy az eredmény a hatalomból való kiszorulást jelenti a számára. Kaczynski egy Gazeta Polska nevű konzervatív napilaphoz köthető klub találkozóján mondta el gondolatait – írta meg a 24.hu.
A beszéd során Kaczynski elismerte, hogy „szinte biztos, hogy az ellenzék veszi át a hatalmat”, és rámutatott, hogy ez részben a PiS által elkövetett hibáknak is köszönhető. A pártvezér azt is hozzátette, hogy Lengyelország társadalmi szerkezete megváltozott, és a PiS-nek alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, ha újra győzni szeretne.
A pártvezér arra is rámutatott, hogy mennyire függ a lengyel közélet a külső erőktől.
„Folyamatosan olyan erők működnek, amelyek egyértelműen a szomszédainkhoz kapcsolódnak, és most nem a csehekről vagy a szlovákokról beszélek, hanem a németekről és az oroszokról”
– mondta Kaczynski.
Kaczynski szerint az ellenzéki Polgári Platform (PO) által folytatott politika egyértelműen a német érdekekkel harmonizál. Emellett felvetette a kérdést, hogy vajon a Lengyelország 2050 mozgalom létrehozása pusztán egy televíziós műsorvezető ötlete volt-e, vagy valami mélyebb dologról lehet-e szó.
Kaczynski úgy véli, hogy az okok mélyebbek lehetnek, és azt sejteti, hogy Oroszország szerepet játszhatott a háttérben.
A pártelnök arra vonatkozó konkrét bizonyítékkal egyelőre nem állt elő, amely azt bizonyítaná, hogy Oroszország valóban beavatkozott a lengyel választásokba.
A Washington Post véleménycikke azt állítja, Orbán Viktor vagy Recep Tayyip Erdogan is megijedhet Donald Tusk üzenetétől, mely szerint Lengyelországban győzött a demokrácia.
Donald Tusk nyilatkozata, mely szerint Lengyelország győzött, és így a demokrácia is győzött, félelmet kell, hogy keltsen az olyan illiberális vezetők szívében, mint Orbán Viktor vagy Recep Tayyip Erdogan – írja a Washingon Post, amely azt állítja, a lengyel választások eredménye új reményt jelent a demokrácia védelmezőinek.
Lengyel választások: elemzők szerint senki sem örülhet az eredményeknek
A Scruton Zoltán utcai kávézójában értékelték ki, kikre és mire szavaztak a lengyelek.
Jennifer Rubin szerint Tusk álláspontja és a lengyel szavazók döntése elszigetelheti Orbán Viktort, így elősegítve a nyugati hatalmak demokráciapárti szövetségének megszilárdulását. Az újságíró egyébként nem olyan rég azt írta,
Donald Trump betegesen hasonlít Orbán Viktorra és Mussolinire
