Kitört az újabb azeri-örmény háború: Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot
A cél az örmények lakta, de Azerbajdzsánba beékelődött terület visszafoglalása.
A biztonságpolitkai szakértő is összefoglalta mindazt, amit tudni érdemes a hétfőn megindult fegyveres konfliktusról.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, kitört az újabb azeri-örmény háború: Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot.
Rácz András biztonságpolitkai szakértő közösségi oldalán 10+1 pontba szedte össze mindazt, amit tudni érdemes tudni az újabb eszkalációról.
Elsőként felidézte az azeri közlést, mely szerint
terrorizmus-ellenes művelet zajlik.
Majd hozzátette, a térségben hetek óta kisebb-nagyobb összecsapások voltak, ezekre hivatkoznak az azeriek provokációkként. „Valójában már tavaly nyár óta rendszeresen fellángolnak a harcok; tucatjával voltak súlyosabb összecsapások is, ezekből majdnem mind az azeriek kerültek ki győztesen” – magyarázta a szakértő.
Ezután emlékeztette követőit, hogy a 2020-s háborúban a karabahi fegyveres erők nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek, emberben és anyagban egyaránt. Azóta a veszteségek pótlására lényegében nem volt lehetőség.
Rácz András ismertette, hogy a 2020-as háborút lezáró fegyverszünet és az azt követő területátadások után
a karabahi régió megmaradt részének nincsenek jól védhető természetesen határai,
és az 1994 óta épített erődrendszerek is azeri kézen vannak. Itt felhívta arra a figyelmet, hogy annak a fegyverszünetnek eleve volt egy csomó gyenge eleme. Erről korábban az EU Biztonsági Tanulmányok Intézetének is írt tanulmányt.
Mint a bejegyzésből kiderült, a fegyverszünet értelmében az azeri hadsereg Susából (Susi) tud megindulni az onnan körülbelül két kilométerre lévő szakadár főváros, Hankendi (Sztyepanakert) ellen. Valószínűleg ez kezdődött el most.
Ezt is ajánljuk a témában
A cél az örmények lakta, de Azerbajdzsánba beékelődött terület visszafoglalása.
Ezt követően az elemző hozzáfűzte, „ha Baku arra számítana, hogy a megmaradt orosz békefenntartók érdemi ellenállást fejtenek ki, akkor nem támadott volna. Mivel mégis támad, ezért nem valószínű, hogy az orosz békefenntartók meg akarnák, vagy meg tudnák védeni, ami Hegyi-Karabahból még maradt”.
Rácz András kitért arra is, hogy Karabah tavaly ősz óta részleges blokád alatt van. Az azeriek magukat „környezetvédelmi aktivistának” álcázó erőkkel elvágták a Karabah örmény kézen maradt részét Örményországgal és a külvilággal összekötő lachini folyosót. Azóta Karabahban állandó humanitárius válság van, és a 2020 óta már bőven 100 ezer alá csökkent lakosságból sokan elmenekültek. S most is kulcskérdés a szakértő szerint a polgári lakosság sorsa.
A biztonságpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzetet politikai és humanitárius oldalról is nehezíti, hogy Hegyi-Karabahban nincs érdemi nemzetközi jelenlét. „A Nemzetközi Vöröskereszt ott van, és az aknamentesítésre specializált Halo Trust is dolgozik a térségben, de kb. senki más.
Sem EU, sem ENSZ, sem EBESZ jelenlét nincs.”
Rácz mikroelemzését így zárta: „nyilván nem tudom, hogy pontosan mik az azeri tervek. Ha Bakuban esetleg az a politikai döntés született, hogy ezt most végigviszik és véget vetnek a hegyi-karabahi szeparatizmusnak (örmény szemmel nézve: a de facto önálló Hegyi-Karabah létének), akkor ennek a katonai képességeik megvannak”.
Rácz András vonatkozó bejegyzését teljes terjedelmében alább olvashatják:
Nyitókép: AZERBAIJANI DEFENSE MINISTRY / HAN / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP