Rácz András: 10 pontban az újabb hegyi-karabahi eszkalációról

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, kitört az újabb azeri-örmény háború: Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot. 

Rácz András biztonságpolitkai szakértő közösségi oldalán 10+1 pontba szedte össze mindazt, amit tudni érdemes tudni az újabb eszkalációról. 

Elsőként felidézte az azeri közlést, mely szerint 

Majd hozzátette, a térségben hetek óta kisebb-nagyobb összecsapások voltak, ezekre hivatkoznak az azeriek provokációkként. „Valójában már tavaly nyár óta rendszeresen fellángolnak a harcok; tucatjával voltak súlyosabb összecsapások is, ezekből majdnem mind az azeriek kerültek ki győztesen” – magyarázta a szakértő.

Ezután emlékeztette követőit, hogy a 2020-s háborúban a karabahi fegyveres erők nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek, emberben és anyagban egyaránt. Azóta a veszteségek pótlására lényegében nem volt lehetőség.

Rácz András ismertette, hogy a 2020-as háborút lezáró fegyverszünet és az azt követő területátadások után 

és az 1994 óta épített erődrendszerek is azeri kézen vannak. Itt felhívta arra a figyelmet, hogy annak a fegyverszünetnek eleve volt egy csomó gyenge eleme. Erről korábban az EU Biztonsági Tanulmányok Intézetének is írt tanulmányt. 

Mint a bejegyzésből kiderült, a fegyverszünet értelmében az azeri hadsereg Susából (Susi) tud megindulni az onnan körülbelül két kilométerre lévő szakadár főváros, Hankendi (Sztyepanakert) ellen. Valószínűleg ez kezdődött el most.

Ezt követően az elemző hozzáfűzte, „ha Baku arra számítana, hogy a megmaradt orosz békefenntartók érdemi ellenállást fejtenek ki, akkor nem támadott volna. Mivel mégis támad, ezért nem valószínű, hogy az orosz békefenntartók meg akarnák, vagy meg tudnák védeni, ami Hegyi-Karabahból még maradt”.

Humanitárius válság alakult ki Karabahban

Rácz András kitért arra is, hogy Karabah tavaly ősz óta részleges blokád alatt van. Az azeriek magukat „környezetvédelmi aktivistának” álcázó erőkkel elvágták a Karabah örmény kézen maradt részét Örményországgal és a külvilággal összekötő lachini folyosót. Azóta Karabahban állandó humanitárius válság van, és a 2020 óta már bőven 100 ezer alá csökkent lakosságból sokan elmenekültek. S most is kulcskérdés a szakértő szerint a polgári lakosság sorsa.

A biztonságpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzetet politikai és humanitárius oldalról is nehezíti, hogy Hegyi-Karabahban nincs érdemi nemzetközi jelenlét. „A Nemzetközi Vöröskereszt ott van, és az aknamentesítésre specializált Halo Trust is dolgozik a térségben, de kb. senki más. 

Rácz mikroelemzését így zárta: „nyilván nem tudom, hogy pontosan mik az azeri tervek. Ha Bakuban esetleg az a politikai döntés született, hogy ezt most végigviszik és véget vetnek a hegyi-karabahi szeparatizmusnak (örmény szemmel nézve: a de facto önálló Hegyi-Karabah létének), akkor ennek a katonai képességeik megvannak”.

Rácz András vonatkozó bejegyzését teljes terjedelmében alább olvashatják:

Nyitókép: AZERBAIJANI DEFENSE MINISTRY / HAN / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP