A Krasznahorkai évtizedekkel ezelőtti írásából született Eötvös Péter-opera kapcsán is Orbán jutott eszébe a német színházigazgatónak.
Új operát írt Eötvös Péter magyar zeneszerző, a világ kortárs irodalmának legtöbbet játszott operaszerzője.
A világhírű zeneszerzőtől a Magyar Állami Operaház rendelt meg egy alkotást,
ami Eötvös életművében először magyarul szólal meg. A Valuska című opera Krasznahorkai László 1989-es regénye (Az ellenállás melankóliája) alapján született meg. Az ősbemutatóra decemberben kerül sor, Eötvös Péter 80. születésnapja előtt.
A Valuskát ugyanakkor bemutatják Németországban is, a regensburgi színházban. Ennek oldalán Sebastian Ritschel igazgató, egyben az ottani Valuska-előadás rendezője így mutatja be a darabot:
„A Valuska c. opera keserű parabola és komplex gondolkodás a hatalom és a felsőbbrendűség mibenléte felől: elkerülhetetlenül érzi az ember a mai magyarországi politikai helyzettel való hasonlóságát, ahol Orbán Viktor miniszterelnök hatalma egyre nagyobb, a sajtó, a kulturális intézmények egyre nagyobb ellenőrzés alatt állnak
és tetszés szerint változtatják meg az alkotmányt.”
A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter most az Origón megjelent írásában kommentálta a német rendező gondolatait.
„1. Az új operát Eötvös Pétertől a legnagyobb magyar előadóművészeti intézmény, a 140. évadát elindított Magyar Állami Operaház rendelte, egyeztette és fizette.
2. Az új opera ősbemutatója nem lehet Önöknél, mert hisz az nálunk lesz 2023. december 2-án a szerződés szerint, kéretik tehát nem így hirdetni.
3. Eötvös Péter zeneszerző annak a politikusnak kezéből vette át a legmagasabb magyar művészeti elismerést (Kossuth-díj) 2002-ben, illetve a legmagasabb magyar állami kitüntetést (Szent István Rend) 2015-ben,
akinek keserű parabolájaként értelmezi Ön a szövegkönyvet.
4. Eötvös Péter zeneszerző természetesen megvédi magát, ha fontosnak látja, mindenesetre jelzem, hogy soha, egyetlen utalással sem találkoztunk az alkotói folyamat során, amely Krasznahorkai László 1989-es vagy Tarr Béla 2001-es alkotásai nyomán a Valuska című operát a szuverén Magyarország, a szerzők hazája elleni parabolaként értelmezte volna.
Természetesen a művészet szabad, ahogy a gondolat is („Die Gedanken ist frei!” zengi Gustav Mahler egyik dala, amelyet budapesti operai főzeneigazgatása idején már fogalmazott), ugyanakkor legalább élő szerzők műveivel nem lenne fair olyasmit tenni, amelyet ők nem óhajtottak.
Nálunk ez legalábbis nem szokás, Eötvös Péter például kifejezetten a magyar rendezővel, Varga Bencével együttműködve komponálta ezt az alkotását is.”
Ókovács hozzátette:
„Továbbá hadd utaljak finoman arra, hogy a Magyarországon bő kétharmaddal, parlament által elfogadott alkotmányt kifejezetten kínosnak érzem szóba hozni egy olyan színházban, amely a regensburgi Bismarck téren áll, és amelynek névadó személyisége annyi valóban keserű poént kínál a németség számára kétségtelenül hasznos, de mai demokráciafelfogásunk szemszögéből és más népek nézőpontjából szemlélve kifejezetten problémásnak ítélhető életműve okán. (Ő aztán tényleg saját alkotmányt erőltetett át.)
Végezetül megígérem, hogy még ha adná is magát az olcsó analógia, Németország iránti tiszteletünk és a napi direkt politizálást a más távlatban érvényes művészethez nem férőnek ítélő gondolkodásunk miatt
sosem ábrázoljuk az Önök kancellárját kalózként balettelőadásunkban,
és Beethoven Fideliójának gonosz kormányzójával sem azonosítjuk pusztán azért, mert információhiányunkat és érdektelenségünket egyszerűbb volna konyhakész, hamis narratívák erőltetésével elfedni.”
Nyitókép: MTI
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Ez azt jelenti a politika nyelvén, hogy szakértői kormányra törekszem. Ezzel már a kommunisták is többször próbálkoztak, átvették a liberálisok is, ami egybevág a posztkommunista törekvésekkel.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke ugyanakkor váltig állítja, hogy nincs szó semmiféle külső nyomásgyakorlásról azzal kapcsolatban, hogy a párt visszatérhet a rendezvényre.
A vasúti alkalmazott – beilleszkedett bevándorló – csak a jegyét kérte, de a bliccelő felugrott, és elkezdte csépelni a kalauz fejét.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
De legalább LMBTQ-tartalmakat igen.
Az energiaválság és a geopolitikai átrendeződés közepette Friedrich Merz Rijádban és Dohában keresett új partnereket.
