Magyarország, kivándorlás – de nem úgy, hanem pont fordítva. Így csevegnek és vitatkoznak hazánkról az ide költözött germánok.
Miközben az elmúlt közel húsz évben számos magyar élt az EU és a schengeni rendszer adta szabadsággal, külföldi munkába és életbe belevágva; s miközben az általános európai trendekből – miszerint tömegek vándorolnak nyugatnak, illetve északnak munkát vállalni a legfejlettebb európai államokban – itthon mind 2010 előtt, mind azután forró politikai vita lett; addig csendben, de itt-ott azért már látványosan egy másik folyamat is elindult.
Az pedig a nyugatiak – különösen a németek, osztrákok, illetve hollandok – bevándorlása hazánkba.
Főleg idősebb, nyugdíjas korú – de részben aktív, dolgozó, kisgyerekes vagy itt családot alapító – külföldiekről van szó. Egy jellemző rétegük akár apró magyarországi falvakba is hajlandó beköltözni, esetleg egy kellemes fürdőváros közelébe, vagy akár tényleg a világ végére – lásd a somogyi, baranyai, tolnai új telepes falvakat, barátságos avagy furcsa szerzet hollandusokkal, németekkel, és így tovább.
Újságíró, de akár érdeklődő civil szemmel is mindannyiuk története érdekes lehet – a közösségi média pedig lehetővé teszi, hogy könnyedén kapcsolatba lépjenek egymással. A Facebook valamiért magától ajánlotta e sorok írójának az egyik ilyen csoportot – Ungarn Auswandern, Tipps und Tricks –, amelynek több mint 11 ezer tagja és aktív közösségi fóruma van. A téma pedig nevéből következően
nem más, mint tippek adása a Magyarországra költözni kívánó németek számára,
no meg a már itt élők közötti folyamatos tapasztalatcsere.
Rendkívül izgalmas látni, hogy egy ilyen csoportban hogyan látnak minket, magyarokat azok a németek, akik elgondolkodnak a hazánkba költözésen, illetve azok a honfitársaik, akik hosszabb vagy rövidebb ideje már itt élnek. Hosszasan lehetne sorolni a különböző érdekes vitákat, csevegéseket és egyedi történeteket, amik e csoportban felbukkannak. Most következzen néhány frissebb történetből egy válogatás!
Egy hölgy például lovak tartására keres nem túl nagy telket, csak nem igazodik ki persze a magyar szabályozásokban – ebben kéri a többiek segítségét, akik próbálják is elmagyarázni a magyar földjogot az illetőnek.
Egy anyuka arról ír, hogy néhány éve Sümegen élnek, és 14 éves gyerekének keres Sümeg vagy a Balaton környékén élő német ismerősöket,barátokat, és várja mások jelentkezését, örül bárkinek.
Bejelentkezik egy családjával hosszú világutazást folytató férfi is: két éve hagyták el Németországot 6 és 9 éves gyermekükkel, hosszú hónapokat éltek Közép-Amerikában. Aztán visszatértek Európába, Portugáliában laktak, és következik Magyarország, konkrétan Balatonföldvár.
Az is a terveik között szerepel, hogy esetleg hazánkat választják tartós letelepedésre.
Rendre előkerülnek viszont a politikai témák is, és különös a kontraszt a mondjuk a német közmédiából folyamatosan sugallt Magyarország-kép és a köztünk élő németek tapasztalatai között, amiknek az itteni germánok rendre hangot is adnak.
Egy hölgy megosztja az ünnepnapi, fellobogózott Budapest fotóit – egy idősebb német férfi alá is kommentálja: „Egy ország, amely meg meri mutatni a lobogóit, én vettem az unokámnak egy sapkát a címerükkel.”
„Itt büszkék az országukra és a kultúrájukra. Egy olyan politikus, mint a Merkel, aki a zászlót sarokba hajítja, Magyarországon elképzelhetetlen, az öngyilkosság lenne” – szól egy vélemény.
Előkerül a cigányság témája is, és egyébként a magyar kommentelőkhöz képest is példamutató módon, pro és kontra szélsőségek nélkül próbálják megvitatni egymás között, hogy érdemes-e németként beköltözni egy város – történetesen Pécs – cigányok lakta környékére.
A vita során többen is megírják, hogy
ők romák lakta környékeken élnek, és velük még nem történt soha semmi.
„Eleinte mi is bizonytalanok voltunk, de itt nincs semmi. A szomszédok barátságosak, mindenki köszön és integet a faluban, nem úgy mint Németországban. Én persze nem vagyok félős, és nincs is gondom a cigányokkal. Csak bátran” – írja egy német nő. Egy másik nő azt kommenteli: „Mi egy kis faluban élünk, és eddig nem történt semmi, bár nekünk sokan mesélnek rossz dolgokat. Mindig minden attól függ, hogyan viselkedsz a más emberekkel.”
Mások ugyanakkor figyelmeztetik a Pécs cigány környékén vásárolni tervező nőt, hogy azért hallgasson a helyi óvó hangokra, és gondolja meg kétszer, hol vesz ingatlant, hiszen annak legfontosabb értéke pont a fekvése.
Egy férfi lakonikus tömörséggel azt írja erre: „Németországban sokkal rosszabb”.
Egy másik pedig: „A bűnözők már amúgy is kivándoroltak Nyugat-Európába”.
Augusztus 20-a kapcsán egy német férfiból kiszabadulnak az érzelmek:
„Gratulálunk az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, az államalapítás évfordulóján. Köszönjük a tökéletes fényjátékot és a csodálatos tűzijátékot. Magyarország élni fog! Magyarország legyőzte a törököket. Magyarország túlélte a Habsburgokat. Magyarország a pokolba dobta a kommunistákat. És Magyarország túléli az EU-t is. Köszönöm, hogy németként élhetek a szabad Magyarországon. Köszönöm Magyarországnak, hogy békét akar Európában Nagyon köszönök mindent.”
Több száz kommentet generál viszont egy német hölgy bejegyzése, amiben megjegyzi:
szerinte közismert, hogy a magyar kormány nem kedveli túlságosan az idegeneket.
Egy nő erre azt írja: „Ez eléggé igaz, mert Orbán mostanában fellép a német és más külföldi befektetőkkel szemben, így megtörténhet az is, hogy egyszer szembefordulnak majd a német bevándorlókkal. Azt állítja: a falujában hallott már megjegyzéseket a német bevándorlókkal szemben. Csak ezt sokszor a hátuk mögött mondják, így sok posztoló azt hiszi, ténylegesen szeretik őket a magyarok.”
Van, aki ezzel is egyetért, és saját polgármesternőjüket nevezi meg erre példának.
Egy férfi azt írja: „Amíg Magyarország az EU-ban van, nem engedhetnek meg semmit a német bevándorlókkal szemben. De majd utána kell megnézni. Az országbeli problémákért a politika bűnbakokat akar találni. A nem kedvelt bevándorlók pont jók lehetnek erre.”
Többen viszont vitába szállnak ezekkel a véleményekkel.
„A németeket kedvelik, legfeljebb a zöldbaloldali szocialistákat nem.”
„Micsoda hülyeség, már bocsánat; Milyen propaganda ez, ki fizet téged?” – jönnek a válaszok. Egy német nő részletesen kifejti: „Micsoda buta propaganda ez??? A német bevándorlókat és cégeket szívesen fogadják, szorgalmasnak számítanak.”
„Ébresztő! Hol közismert ez? A baloldali radikális propagandamédiumokban talán. Épp az ellenkezője az igaz! Magyarország különösen a németek számára talán a legvendégszeretőbb ország. Kevesebb német közmédiát kellene néznie” – fakad ki egy férfi.
Egy nő úgy vélekedik:
„Ne higgyetek a német médiának semmit, mindegy, mit írnak vagy milyen képet festenek le”.
„Valakinek kimosták az agyát? Magyarország az illegális migráció ellen lép fel, joggal, te nem semmisíted meg a papírjaidat a határon” – hangzik egy másik vélemény.
Egy osztrák nő azt írja: „Nem lehet a mainstreamnek hinni! 2018 óta élünk Magyarországon, egy nagyon szép és biztonságos életet. Ezt a döntést egy másodpercig nem bántuk meg.”
Egy másik úr részletesebben kifejti: „Januárban volt alkalmam a németországi magyar nagykövettel találkozni. Ő e kérdésre úgy válaszolt: minden nyugat-európait szívesen fogadnak Magyarországon, mindegy, hogy politikai vagy társadalmi okokból jön-e, hogy a nyugdíjas éveit akarja-e itt élvezni, vagy csak egyszerűen szépnek találja Magyarországot. Ugyanakkor véleményem szerint igaz az:
ott, ahol a németek saját buborékot hoznak létre, és sem nyelvileg, sem kulturálisan nem hajlandóak integrálódni, ott lehetnek problémák
a helyiekkel szemben. Azok után, amit Németországban átélhettünk, ez érthető is, nem? Én január óta vagyok Magyarországon és nagyon is jól érzem magamat.”
Egy középkorú asszony így kel végül Magyarország védelmére:
„Orbán Viktor kifejezetten a német bevándorlókat üdvözli. Igen, sajnos van negatív propaganda az ellenfelei részéről, mert az országát nem akarja megnyitni a korlátlan bűnözés előtt. Aki volt már Magyarországon, becsülheti az ottani biztonságot. Itt nincsenek olyan tömeges megerőszakolások, mint Ausztriában és Németországban. Éjjel is sétára indulhat egy nő és senki nem fogja őt megtámadni!!!
Olyan itt, mint régen nálunk volt.
Nagyra becsülöm Magyarországot. Nem kényszerítenek minket és a gyerekeket a genderőrületre. Sok természet és szépség van Magyarországon, sok régi vár és kastély. Remélem, minden így marad” – zárul a több mint másfél száz like-ot kapó vélemény.
Fotó: PATRICK PLEUL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Egyre inkább a jobboldal és az establishment harcává válik a német politika.
A brüsszeli elit és az európai vezetők magyar kormányfő fejét követelik, amiért számára nem Ukrajna, hanem Magyarország az első. Zelenszkij Magyarország elleni olajblokádjáról természetesen egyikőjük sem beszél.
A történelmi mintázatok egyszerűek, sajnos a Tisza Párt szavazói is.
Ezek után pisloghat Merz.
A különbség mögött rendszerszintű okok rajzolódnak ki.
Bírósági döntés tiltotta meg, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiból kikérjen a sajtó a volt kancellárra vonatkozó dokumentumokat.
Újra bebizonyosodott, hogy a digitális alkalmazások használata a hadseregek számára is komoly kockázatot hordozhat.
Könnyen lehet, hogy nem játszhat majd a mieink ellen a Puskás Arénában.
