Támadás történt egy spanyol kolostorban – meggyilkoltak egy szerzetest
A támadót még keresik a hatóságok.
Halálos patthelyzet alakult ki a szerb nemzetiségű fegyveresek és a rendőrség közötti Észak-Koszovóban.
Koszovóban egyre nagyobb a feszültség, miután a májusi helyhatósági választások után több albán etnikumú polgármestert is beiktattak, többségében szerb etnikumú területekre. A helyi lakosok azonnal bojkottálták a szavazást, majd a tiltakozásokat erőszakos összecsapások követték.
Az összecsapásokban mintegy 30 NATO-békefenntartó és több mint 50 szerb tüntető sérült meg.
A Szerbia és Koszovó között tehát hónapok óta nő feszültség, és ennek az eddigi legsúlyosabb eszkalációja volt a vasárnapi összecsapás, amikor is körülbelül 30 állig felfegyverzett szerb csoport került tűzharcba a koszovói rendőrséggel.
A szerb fegyveresek elbarikádozták magukat a határ közelében lévő kolostorban.
Bánjska faluban vasárnap egy rendőr és három fegyveres halt meg a szerb ortodox kolostor ostroma során. Albin Kurti koszovói miniszterelnök azzal vádolta meg Szerbiát, hogy támogatja a fegyveres csoportot.
Aleksandar Vučić szerb elnök szerint pedig a koszovói tisztviselők viselik a végső felelősséget a halálesetekért. Azt állította, hogy a három megölt fegyveres koszovói szerb volt.
A helyi hatóságok szerint hat embert tartóztattak le, és jelentős számú fegyvert foglaltak le. A hatóságok nem közölték, hogy az őrizetbe vett személyek részt vettek-e a támadásban.
Jelenleg mintegy 4500 békefenntartó van Koszovóban.
Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője elítélte az általa "förtelmes támadásnak" minősített esetet, mondván, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani.
A NATO további 700 katonát telepített Koszovóba,
hogy kezelje a választásokat követően kitört zavargásokat.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, de Szerbia ezt nem ismeri el. Emiatt sok szerb szülőhelyének tekinti Koszovót. Annak ellenére is, hogy a Koszovóban élő 1,8 millió ember 92%-a albán etnikumú, és csak 6%-a szerb.
***
Nyitókép: Koszovó kormánya / AFP