Eltüntette Magyarországot egy új török történelmi térkép

Alig ült el az orosz tankönyvbotrány 1956 hőseiről (és Vlagyimir Putyin elnök sajnálkozása a budapesti és a prágai bevonulás miatt), ezúttal törököt fogtunk.

Természetesen felmerült a gondolat, hogy csak egy reddites poén az egész – Egeresi Zoltán Törökország-szakértő lapunknak úgy fogalmazott:

Persze, legyünk óvatosak: ettől függetlenül nem tudni, hány török fiatalember szívja magába éppen ezekből a könyvekből a tudást. Mindenesetre az valószínű, hogy aki megteszi, nem feltétlenül kap tűéles képet a 17. századi európai államokról.

Ránézve a térképre ugyanis nem kell történelemtanárnak lenni ahhoz, hogy egyből szemet szúrjon pár izgalmas dolog.

Ami első blikkre is látszik, magyar szemmel:

• Magyarország neve egyáltalán nem szerepel a térképen;
• Bánát és Temesvár, illetve Karlóca nagyjából jó helyen van;
• Erdély neve felkerült a korabeli Kelet-Felvidék (pontosabban: Felső-Magyarország keleti része) helyére, plusz jócskán benyúl Galícia területére is, ami ugye akkortájt Lengyelország (Pierwsza Rzeczpospolita) része;

utóbbi türemkedett főleg be a belső-erdélyi területekre;

• emellett a határokat jócskán kitolták a valóságoshoz képest, olyan városokat „adva” török fennhatóság alá, mint mondjuk Szentgotthárd, ami egyértelműen nem volt igaz az Oszmán Birodalom hatalma csúcsán sem.

Más kérdés, hogy Erdély egyébként félig-meddig török függésben élte át a nevezett század egy jó részét, és a térkép nem tesz különbséget vazallus állam és hódoltság között. De ez még hagyján, hogy a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség milyen sorsot kapott, lássuk, hova jutottak el még a lófarkas zászlók!

• Moldova, Havasalföld és a krími tatár kánság: Erdélyhez hasonlóan vazallus államok voltak, de mégis az Oszmán Birodalom intakt részeként ábrázolják őket;
• Ukrajna. Az ország természetesen még nem is létezett a 17. században, de így nevén nevezve van a térképen, noha a Lengyel Királyság és az Orosz Cárság része volt, és az is maradt egy kis délnyugati csücsök kivételével, minden tatár és török portya ellenére ekkor;
• Lengyelország maga. Hogy a lengyelek mit szólnak az ötlethez, hogy hazájuk komplett keleti fele hirtelen ottomán uralom alatt ábrázolódik a török nebulók előtt, nem tudjuk, azt tudjuk, mit szólt a hasonló ötletekhez Sobieski János király és a szárnyas huszárok, legalábbis 1683-ban, Bécs előtt megmutatták; maradjunk annyiban, hogy ez sem felel meg a valóságnak;
• az Oszmán Birodalom határa nagyjából a mai lett-észt határig nyúlik fel, ahol talán még ma sem nagyon látnak törököket, nem beszélve a 17. századról;
• Horvátország kapcsán sem elégedtek meg a valós – és egyébként impozáns – hódításokkal, észak-nyugatabbra tolták valamelyest a határokat a fényes porta történetírói.

Ami Európa és Ázsia többi részét illeti, még nagyvonalúbbak voltak térrel és idővel a térkép megalkotói. Így született meg a 17. századot ábrázolni hivatott térképen:

• az egységes Németország, minimum 170 évvel azelőtt, hogy a versailles-i palotában kikiáltották volna a Német Császárságot;
• a félig egységes (Észak-)Olaszország (ilyen formában először a Napóleon utáni Szárd Királyság egyesítette, szintén jóval később);
• Belgium (függetlenné válás éve 1830);
• Irán (1935-ben vette fel ezt a nevet, ekkoriban még Perzsia néven futott).

Nyitókép forrása: a nevezett Reddit-poszt