A zöld határ címmel forgatott Agnieszka Holland egy filmet a lengyel-belarusz határra érkező migránsokról – a lengyel kormány egy emberként ítéli el az alkotást, a rendező szerintük „Putyin tervét” hajtja végre..
Durva vita alakult ki Lengyelországban Agnieszka Holland lengyel filmrendező új alkotása, A zöld határ körül. A film a belarusz-lengyel határra érkező migránsok megpróbáltatásairól szól – filmes eszközökkel feldolgozva azt a teljesen nem is lezárult válságot, ami két éve kezdődött a két ország (és egyben az EU) határán.
Mint ismeretes, a Lukasenka-féle vezetés
szervezetten, akár charter repülőjáratokkal hozta az Európa határai felé tartó migránsokat Belaruszba,
és ott akár a hatóságok segítségével vitték őket egyenesen a lengyel határra.
A senki földjén azonban rendre elakadtak a migránsok csoportjai, egyedülálló férfiaktól a családokig. Sokszor alakult ki lehetetlen helyzet: Belarusz nem engedte vissza őket, de a lengyel hatóságok sem engedték tovább az illegálisan érkezett migránsokat az ország és az EU területére. A senki földjén rekedt migránsoknak aztán az északkelet-európai erdős-mocsaras vidékeken kellett valahogy létezniük, amíg nem oldódik meg a sorsuk.
Ebből a valóságban is számos emberi drámát felvillantó történetből készült most film
Agnieszka Holland rendezésében. A zöld határ a kritikák szerint egy szíriai család lengyel határra érkezéséről szól, akik eredetileg „Isten ajándékának” nevezik a Belaruszba való utazás lehetőségét, nem tudván azt, milyen megpróbáltatások várnak rájuk aztán a kelet-európai senki földjén. A film négy fejezeten keresztül („Család”, „Az őr”, „Az aktivista”, „Julia”) bontja ki a történetet.
A film kapcsán Agnieszka Holland előzetesen arról beszélt: „Olyan világban élünk, amikor sok képzeletre és nagy bátorságra van szükségünk, hogy szembenézzünk a modern idők kihívásaival. A közösségi média forradalma és a mesterséges értelem jóval nehezebbé tette az őszinte hangok meghallását. Véleményem szerint nincs értelme a művészi alkotásnak, ha nem harcolunk azért a hangért, ha nem harcolunk a fontos, fájdalmas, néha megoldhatatlan ügyekkel kapcsolatos kérdésekért, amelyek drámai választások elé állítanak minket.”
A zöld határ a minapi velencei filmfesztiválon különdíjat nyert,
Lengyelországban pedig a napokban mutatták be a mozikban. A lengyel kormány őszinte felháborodására.
A sorsdöntő október 15-ei parlamenti választás előtt álló Jog és Igazságosság kormánypárt több vezető politikusa is felemelte a szavát a film ellen.
Jaroslaw Kaczynski pártelnök is megszólalt: külön sajtótájékoztatót hívott össze, hogy elmondhassa, a film „szégyenletesen mutatja be” a lengyel határőröket, hadsereget és rendőrséget. Kacyznski a rendezőnőt „oikofóbiával”, vagyis a saját hazája gyűlöletével vádolta, a filmet „szégyenletesnek, undorítónak, megvetendőnek” nevezte.
Kaczysnki hozzátette: szerinte Agnieszka Holland „Putyin mestertervét” valósítja meg.
Stanisław Żaryn kormánymegbízott azt állította, hogy Holland „nincs kapcsolatban a valósággal”.
Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter még tovább ment: Hollandot Joseph Goebbelshez hasonlította, mondván, „a szovjetek és a nácik használták a propagandafilmeket arra, hogy rombolják Lengyelország és a lengyelek imázsát”, valamint azért is támadta Hollandot, mert az apja kommunista volt. Agnieszka Holland, aki egyébként a varsói felkelés egyik tisztjének lánya és a holokauszt áldozatainak unokája,
bocsánatkérést követelt Ziobrótól a múlt héten,
és bejelentette, hogy rágalmazási vádat fog emelni ellene. Ziobro ezek után azt közölte: ő nem fog bocsánatot kérni.
Blazej Pobozy belügyminiszter is megszólalt: azt követelte, hogy a Holland filmjét bemutató mozik előzetesen közvetítsenek egy kormányzati álláspontot bemutató figyelmeztető kisfilmet.
Agnieszka Holland rendező és Marcin Wierzchoslawski producer közleményt adtak ki, amelyben leszögezték: a film nem akarja megrágalmazni Lengyelországot és nem hoz kollektív ítéletet a lengyel hadseregről vagy más hatóságokról. Szerintük a film arról szól, hogy minden ember, legyenek akár egyenruhások, menekültek vagy azok segítői, különbözőképpen viselkednek különböző helyzetekben.
A rendező szerint el akarják kerülni a „fekete-fehér propagandát”, ami a migrációt körbeveszi.
A közlemény arra is kitért, hogy a film egyes jeleneteiről megváltoztatott, eltorzított változatok készültek, amikkel manipulálták az eredeti film üzenetét.
Holland arról is beszélt: ugyan számított a lengyel kormány reakciójára, de nem egy ilyenre. „Hallatlan egy demokratikus országtól, hogy a teljes kormánytábor megtámad egy művészt, ilyen hasonlatokkal.” Azt állítja, nem kötötte össze direkt a film bemutatását a választással. „Nem is terveztem azt a választás elé. A nemzetközi filmfesztiválok kalendáriumával összhangban terveztem a bemutatását.”
Az Európa Filmakadémia (EFA) és az Európai Filmrendezők Szövetsége (FERA) kiálltak Agnieszka Holland mellett: szerintük
az európai filmművészet egyik célja az emberi történetek kritikus és közeli vizsgálata az elfordulás helyett,
Holland filmjei pedig a mély humanizmusról és tiszteletről szólnak, és ezért a rendezőnőt is megilleti a tisztelet. „A kiemelkedő művészet jele, ha egy mozi különböző véleményeket és hozzáállásokat generál, ha vitára ingerel társadalmi és egyéni szinten, a politikában és a médiában, családi és baráti körben egyaránt” – fogalmaztak.
A választás előtti nagy csatazaj aztán meghozta a lengyelek kedvét a film megtekintéséhez: most, az első hétvégén 137 ezren nézték meg A zöld határt, ami a legjobb eredmény lengyel film részéről az idei évben.
Nyitóképen: „Putyin köszöni Agnieszka Hollandnak” – így tüntettek a film ellen Lengyelországban (Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
A katolikus egyház „tartalomgyártója” nem e világból való. Ez a mi nagy szerencsénk. Ha nem így lenne, tényleg hagyhatnánk a fenébe az egészet. Győrffy Ákos írása.
A bőrükön érezték a román valóság mélységes „bezzegtelenségét”. Varga Mátyás Zsolt írása.
Radoslaw Sikorski hiányolja az európai értékeket.
El tudják képzelni, milyen reakciót váltana ki az oroszokból, ha német rakéta csapódna mondjuk a Vörös térbe, ráadásul német irányítással?
„Ez Lengyelország, nem Brüsszel” – fogalmazta meg a véleményét Grzegorz Braun.
A külföldi férfi Budapesten tartózkodott.
Az amerikai elnök egy azonnali, 30 napos, feltétel nélküli tűzszünet elfogadására szólította fel a háborúzó feleket.
Regisztrált szavazó volt Illinois államban Robert Francis Prevost, aki csütörtök este óta XIV. Leó néven pápa. És az egyik nagy pártnál volt regisztrálva, állítja a National Catholic Register amerikai szaklap.
