Az 1970-es években volt utoljára ilyen hulláma a politikai indíttatású erőszaknak az Egyesült Államokban. A 2020-as évek tendenciája az, hogy a korábbiakkal ellentétben nem a tulajdon, hanem a személyek elleni bűncselekmények vannak túlsúlyban, illetve a szélsőbalos helyett a szélsőjobboldali elkövetők jellemzőbbek.
A Reuters két elemzője elérhető forrásokból, egy korábbi amerikai kutatás eredményeire támaszkodva, illetve kriminológiai szakértőkkel együttműködve azt vizsgálta meg, hogy 2021. január 6., vagyis a „Capitolium ostroma” néven elhíresült washingtoni események óta hány bizonyítottan politikai indíttatásból elkövetett bűncselekményt hajtottak végre az Egyesült Államokban.
Kutatásaik eredményét egy tanulmányban hozták szerdán nyilvánosságra. Adataik szerint
két és fél év alatt 213 ilyen eset történt, ezek kétharmadában fizikai támadás vagy behatás ért személyeket,
az esetek harmadában pedig a kiszemelt áldozatok tulajdontárgyaiban tettek kárt. A 76 fizikai támadás 18 esetben halálesettel végződött, 58 esetben politikai tüntetéseken, társadalmi eseményeken történt összetűzések során robbant ki az erőszak, 6 esetben az elkövetők autóval hajtottak bele a nekik nem tetsző demonstrálók tömegébe, 73 esetben pedig csupán a sértettek tulajdonában esett kár az elkövetői magatartás során.
Gary LaFree, a University of Maryland kriminológusa, aki az 1970 és 2020 közötti adatbázisokban kutatja a politikai erőszak konkrét eseteit, a Reuters megkeresésére elmondta: a politikai erőszak első nagy hulláma az 1960-as évek végén indult, és erősödött tovább a ’70-es években, majd az 1980-as években alábbhagyott. A ’90-s évek statisztikáját egyetlen nagy, meghatározó merénylet rontja: az 1995-ös oklahomai robbantás, amelyben 168 ember vesztette az életét.
A kutató szerint az adatok alapján az látszik, hogy
ez a bűncselekménytípus 2016-ban, Trump elnökválasztási kampánya idején kezdett újra felerősödni,
és az új hullámnak még nem látható a vége.
Egy másik kutató, Rachel Kleinfeld, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa arra hívta fel a figyelmet arra, hogy a mostani erőszakhullám jellegében más: a ’70-es években túlnyomórészt szélsőbaloldali csoportok garázdálkodtak, és többnyire a sértettek tulajdonában, vagy kormányzati épületekben tettek szándékosan kárt, míg a jelenlegi hullám elkövetői személyek testi épsége ellen követnek el bűncselekményeket,
az elkövetők túlnyomó része radikális jobboldali.
A politikai erőszak elterjedésének okait társadalomtudósok kutatják, de magyarázataik különfélék. Okozója lehet ennek a járvány, majd a háborús helyzet generálta egzisztenciális fenyegetettség felerősödése és az azzal járó stressz, a romló gazdasági kilátások, az amerikai társadalom etnikai összetételének megváltozása és az ebből fakadó feszültségek, az amerikai közbeszéd eldurvulása, és így tovább.
Egy közvetlen okot azonban valamennyien említenek: az amerikai társadalom elképesztő polarizáltságát,
a bal- és jobboldali nézetű állampolgárok egymás iránti indulatainak, előítéleteinek felerősödését.
A Reuters/Ipsos tavaszi kutatásai azt mutatják, hogy a megkérdezett amerikaik kétharmada komoly bajnak látja a politikai erőszak elharapózását.
2020 után megrendült a választás tisztaságába vetett hit, az abortusz vagy a transzgender ügye, a Trump elleni jogi eljárások és egyéb megosztó kérdések mentén indulattal teli viták folynak a médiában és a közösségi platformokon – a növekvő társadalmi feszültség annyira feszélyező, hogy az FBI igazgatója is felhívta a képviselők figyelmét erre augusztusi kongresszusi meghallgatásán. Súlyos társadalmi kérdéssé vált, hogy a társadalom, a helyi közösségek szövetét kezdi felfoszlatni a más politikai nézetűek iránti gyanakvás, gyűlölet – republikánusok és demokraták tartják egymást az állam ellenségének, a saját életüket veszélyeztető jelenségnek.
2022. november 5-én egy Austin Combs nevű fiatalember az ohiói Okeana településen
lelőtte a szomszédját, Anthony Kinget, mert – mint utólag kiderült – demokratapárti szavazónak hitte.
(Az is kiderült utólag, hogy a szomszéd republikánus szavazó volt...)
Combs előzőleg nyilvánosan dicsérte azt a David DePape-ot, aki egy héttel korábban betört Nancy Pelosi volt képviselőházi elnök San Francisco-i házába, és ott leütötte a politikus asszony férjét.
Egy másik kiragadott eset, egyúttal egy baloldali elkövetővel: a Kentucky állambeli Louisville demokratapárti polgármestere, Craig Greenberg 2022 februárjában majdnem egy merénylet áldozata lett. Quintez Brown, egy fekete szélsőbalos aktivista hatszor lőtt rá a kampányirodájában, a csodával határos módon egy töltény sem találta el. Az elkövető a politikus „kirekesztő” gazdaságpolitikája miatt szánta rá magát a végzetes lépésre.
Egy harmadik bűncselekmény: 2022 májusában Kaliforniában egy amerikai férfi annyira megbotránkozott a kínai-tajvani konfliktus fejleményein, hogy fegyvert ragadott, elment egy közeli tajvani keresztények által látogatott templom szertartására, és ott megölt egy hívőt, öt társát pedig megsebesítette.
--
Nyitókép: A San Francisco-i rendőrség fotója egy biztonsági kamera-felvételről, amely azt örökítette meg, ahogy David DePape betör Paul Pelosi házába, és megüti a férfit 2022. október 28-án (forrás: San Francisco Police Department / AFP)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az ukrán aranykonvojról, a meghamisított szállítólevélről és a lefoglalt bűnjelekről kérdeztük Földi László titkosszolgálati szakértőt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban feljelentést is tett az ügyben.
A kémvád súlyos, ha igaz, akkor a nemzetbiztonsági szolgálatoknak azonnal intézkedni kell, ha nem igaz, akkor ne nevezzünk valakit kémnek.
A brutális politikai erőszak sokkolta Franciaországot.
A vádlottak védője további időt kért.
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
