Putyinnak döntenie kell: a háborút vagy az újraválasztást finanszírozza

A védelmi kiadások fellendülésével, Kína támogatásával és „a szankciók okozta hézagokat kitöltő homályos ügyletekkel” a Kreml úgy véli, hogy a rubel megúszhatja a romlást, de vajon az oroszok meg fogják-e emészteni a megszorításokat, ha azok bekövetkeznek – teszi fel a kérdést egyik legutóbbi cikkében a Guardian.

Azonban a szakértők szerint elérkezett az a pont, amikor a Kremlnek mérlegelnie kell, hogy mennyibe kerül az Ukrajnával vívott háborúra fordított több milliárd rubel és a példátlan szankciók elviselése, miközben fenntartja a közkiadások háború előtti szintjét.

A lap idézte Alekszej Jeremenko, a Control Risks tanácsadó cég igazgatóhelyettesét, aki úgy véli „a dolgok nagy összefüggésében, amíg Oroszország továbbra is ilyen őrült módon költekezik – mind a háborús kiadásokra, mind a drága importra –, addig 

Majd azzal folytatta, hogy „mindennek hátterében egy strukturális probléma áll. (...) Jó kérdés, hogy vajon elérkeztünk-e már ahhoz a ponthoz, amikor a Kremlnek komolyan csökkentenie kell a háborús kiadásokat, vagy vállalnia kell a közjólét komoly károsodását” – jegyezte meg Jeremenko.

Ahogy a rubel a múlt héten esett, átlépve a dollárhoz viszonyított 100-as „lélektani határt”, az orosz központi bank 12 százalékra emelte a kamatlábakat. Ez az első alkalom, hogy a háború kezdete óta megemelte a hitelfelvétel költségeit – emlékeztetett a Guardian.

„Pénzszórás” várható jövőre

A lap arra is kitért az összeállításban, hogy Putyin jövőre indul az újraválasztáson, és

hogy mint fogalmaztak, „lelkes részvételt” biztosítson az ötödik elnöki ciklusra esélyes elnöknek. Bennfentesek szerint azonban kész arra, hogy „megmaradjon a pályán”, felbátorodva attól a meggyőződésétől, hogy a lakosság nagyrészt beletörődött a hosszú háborúba és a nemzetközi elszigeteltségbe.

Az összeállításban arra is felhívják a figyelmet, hogy míg demokratikus körülmények között, amikor a gazdaság visszaesik, az emberek más kormányra szavaznak, „Oroszország esetében nem igazán lehet egy demokratikus államról beszélni, így az embereknek vélhetően meg kell húzniuk a nadrágszíjat”. 

Nyitókép: MIKHAIL KLIMENTYEV / SPUTNIK / SPUTNIK VIA AFP