Nem mintha önmagában véve a felnőttek testének ellenszolgáltatás fejében történő bérbevétele ne vetne fel etikai kérdéseket – aki ma azt mondja, hogy „ne vicceljünk, ez csak egy ügyes marketinghúzás, néhány eleve tetovált fiatal bőrén ott figyel majd még a „klímabérlet” szó is, sag schon”, az holnap miért látna bármiféle problémát a béranyaságban? Már eleve többször szült nők anyagi előnyért vállalják, hogy testüket úgymond nemes célra használják – ott ráadásul „csupán” kilenc hónapról van szó.
De hagyjuk a moralizálást és az emberi méltóságot, itt fontosabb dolog forog kockán: a Klíma.
Az egy dolog, hogy valakinek az okos fejében megszületett a gondolat, miszerint lemosható tetkómatricákkal és maradandó tetoválásokkal érdemes érzékenyíteni a fiatalságot bolygónk védelmében, na de ez a bölcs ötlet végigfutott néhány illetékesen, beleértve magát a minisztert is – és a jelek szerint egyikükben se merült föl, hogy azért a dolog élesítése előtt rá kéne kukkantani az esetleges környezeti lábnyomra. Úgymint: most, hogy már abban se bízunk, hogy az európai polgár ivás közben nem veszíti el a műanyag flakon kupakját, hogy az a Jangcén keresztül meg se álljon az óceánig, biztosan titán-dioxidos gyerektetkó-fóliákat kell az ifjak közé szórnunk? Tényleg azon kell lennünk klímaügyileg, hogy fiatalok (az adófizetők pénzéből) egy halom veszélyes hulladékot generálva, mindenféle egyszer használatos eszköz és ilyen-olyan kockázatos anyag segítségével felvésessék magukra az aktuális politikai termékünk nevét?
Igaz, Leonore Gewessler a sikeres akció végén egy kósza „légyszi, légyszi, légyszi ne szemeteljetek” kérést is megfogalmazott a fesztiválozók felé. A háromnapos bulinak immár vége, a takarítási munkálatok várhatóan tíz napig tartanak –
a képek tanúsága szerint az első feladat a fesztivál helyszíne melletti folyón keletkezett műanyag- és sörösdoboz-szigetek felszámolása.