Mivel befolyásolható az élet meghosszabbítása? A következő életmódbeli tényezők mindenképp számítanak: a dohányzás, a drogfogyasztás, valamint a jelentős alkoholfogyasztás elkerülése épp annyira fontos, mint a helyes táplálkozás, vagy a megfelelő mennyiségű alvás.
Az élettartam meghosszabbításához jelentősen hozzájárul a sikeres stresszkezelés, amihez többek között testmozgással is segíthetünk. Mindenek előtt érdemes tisztázni, hogy jelen cikkben szigorúan azon életmódbeli változtatásokról lesz szó, amelyekért mi magunk vagyunk a felelősek. Nem igazán létezik olyan ember, aki ne szeretne a lehető legtovább élni, valamint szinte mindenki egyetért abban is, hogy a hosszú és egészséges élethez bizony több dologra is figyelni kell.
Egy nagy horderejű kutatás eredményeit tárták júliusban az olvasóközönség elé. A felmérést, amely a 2011 és 2019 között gyűjtött kérdőívek és orvosi feljegyzések adataira támaszkodott, az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság éves találkozóján ismertették Bostonban.
A kutatás nem kisebb dolgot állít, minthogy néhány életmódbeli változtatással, mint például a rendszeresen hangoztatott helyes táplálkozással, valamint a megfelelő mennyiségű alvással
az emberek több mint 20 évvel meghosszabbíthatják az életüket.
Ez a megállapítás első olvasásra elcsépelt kijelentésnek tűnhet, és a cikk végén közölt konkrét javaslatok sem fognak senkit meglepni, ettől függetlenül kijelenthető, hogy e javaslatokkal bármelyik orvos egyetért.
A tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az emberek valószínűleg tovább élnek, ha csak kisebb változtatásokat hajtanak végre, még akkor is, ha ezen változtatásokat 60 éves koruk utánig halogatják.
A kutatók több mint 700 000, 40 és 99 év közötti amerikai ember adatai alapján
gyűjtötték össze az információkat. Naveed Sattar professzor, a Glasgow-i Egyetem orvoskutatója ugyanakkor rámutatott a vizsgálat gyengeségeire is. Kiemelte, hogy a kutatás nem tartalmazott kísérleteket, így az eredmény nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
Kritikái ellenére Naveed Sattar professzor mégis tanulságosnak tartja a tanulmányban közölt eredményeket. Állítása szerint kézzelfoghatóan hasznos, ha az emberek jobb életmódbeli szokásokat alakítanak ki, hiszen az eleve csökkentheti a krónikus betegségek kialakulását, valamint segíthet az emberek számára, hogy élvezetesebb és produktívabb életet éljenek.
A már-már hatásvadász kérdésre egzakt választ is lehet adni. A The Guardian által ismertetett cikk több konkrét tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy miként tudjuk meghosszabbítani az életünket. Igaz, nem mond semmi újdonságot, azonban nagy előnye, hogy a háziorvosok unalomig ismételt tanácsait egy csokorba szedi az olvasó számára.
Rögtön a legelső helyen szerepel az egészséges táplálkozás.
Az egészséges étrend kialakítása mellett szintén fontos tényező az is, hogy kerüljük a dohányzást. A rendszeres, megfelelő mennyiségű és minőségű alvást tették a harmadik helyre. A rendszeres testmozgás, valamint az aktív életvitel szintén elengedhetetlen titka a hosszú életnek.
Az ötödik helyre került a stresszkezelés. A cikk általában, bölcs tanácsként javasolja, hogy kerüljük el a stresszt, vagy ha már stresszhelyzetben vagyunk, akkor azt tudjuk jól orvosolni, konkrétumokkal azonban nem szolgál.
A következő állítás szintén nem fog senkit se meglepni: kerülnünk kell a mértéktelen alkoholfogyasztást is. Az utolsó javaslat alapján pedig elmondhatjuk, hogy nagyon fontosnak számítanak a pozitív társas kapcsolatok.
A 95 éves Polgár Sándor Zoltánt is megkeresték már ezzel a kérdéssel, aki a fenti lista több elemét is felsorolta. Véleménye szerint
a testi és lelki egészség érdekében fontos a rendszeres sportolás,
ugyanakkor elegendő hangsúlyt kell fektetni a pihenésre is, ezzel kapcsolatban külön kiemelte, hogy lehetőség szerint ne éjszakázzunk sokat.
Debrecen legidősebb lakosától is megkérdezték ugyanezt. Szatmári Antalné Zsófia rögtön az étkezési szokásairól beszélt a téma kapcsán. Szerinte ugyanis a hosszú élet titka összefügg a jó étkezési szokásainkkal is. „Ha jövőre kérdezik, akkor is ezt mondom, a hosszú élet titka: a puha fehér szalonna erős paprikával meghintve, amit pirítóssal eszek, és egy bögre fekete kávét iszok mellé” – foglalta össze a tapasztalatait.
A 104 éves Zsófia néni másra is felhívta a figyelmet.
Külön kiemelte, hogy még mindig nem hagyta el magát.
Rendszeresen tévézik, rádiót hallgat, és mindenkihez van egy-két jó szava.
A hosszú és egészséges életet élő emberek közös vonásait próbálta megtalálni Dan Buettner író, újságíró. A kérdés megválaszolása érdekében olyan földrajzi területekre látogatott el, ahol kimagasló a száz évet is meghaladó életkorú emberek száma.
Ezeket a régiókat szokták kék zónának nevezni.
Ilyen zónákat figyelt meg többek között az olasz Szardínián, a görög Ikárián, valamint a japán Okinaván is.
Az idős emberek közti összekötő kapocs az étkezésben rejlik. Bab, lencse, borsó és csicseriborsó – ezekből a hüvelyesekből fogyasztanak rendszeresen azok az emberek, akik sok esetben megélik a százéves kort is. „Minden kék zónában, ahol jártam, az emberek étrendjének számottevő részét képezték és képzik hüvelyesek” – foglalta össze az általa tapasztaltakat Dan Buettner.
Látható, hogy ezen kérdés megválaszolása után is visszajutunk a korábban bemutatott lista egyik alappilléréhez, a legelső pontban ismertetett egészséges táplálkozáshoz. A kutatások, valamint az idős emberek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy
azoknak sok közös, egybecsengő pontjuk van,
amelyek megerősítik az evidenciaként kezelt, sokszor hangoztatott tanácsokat.
Nyitókép: LISSAC / BSIP / BSIP VIA AFP
Egy friss tanulmány szerint időnként érdemes megszakítani a képernyő előtt való munkavégzést egy pohár frissítővel. A kakaó előnyeit most újabb kutatás erősítette meg.
A Szlovák Nemzeti Párt szóvivője szerint ezek a termékek egészségügyi kockázatot jelentenek.
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
Visszafizetik a termék árát.
Mit rontunk el? Miért vall kudarcot a „mozogj többet” parancsszó? Van kiút? Prof. Dr. Bedros J. Róbertet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatóját kérdeztük.
Az egészségfejlesztő-coaching pszichológus a lelki egészség világnapjához kapcsolódóan elmondta, már néhány egyszerű lépéssel sokat tehetünk a mentális jóllétünkért.
„Nevezzük az EU-t annak, ami valójában: bűnszervezetnek.”
A tényekkel elég nehéz bőgő bika hangon, mániákus depressziót jelző gesztikuláció kíséretében, hülye és hazug lózungokat üvöltözve vitatkozni.
