Elképesztő okfejtésbe kezdtek a lengyel lap amerikai szerzői Magyarországgal kapcsolatban.
„A szövetségesek felidézhetik a Kreml régi ultimátumát, hogy a NATO visszaadja az 1997 előtti határokat, hogy felrázza Magyarországot. Az augusztus eleji dzsiddai találkozó óta az ukrajnai háború tárgyalásos befejezéséről szóló párbeszéd meredeken romlott. A különböző országok kormányképviselői azon küszködtek, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek. Az életképes kompromisszum megtalálásának nehézségét az okozza, hogy Oroszország és Ukrajna álláspontja nagyon távol áll egymástól” – írta Stephen Richter, a The Globalist főszerkesztője és Olekszij Bayer, ugyanennek az amerikai kiadványnak a vezető szerkesztője a Gazeta Wyborcza című lapban megjelent cikkében.
Szerintük Kijev Oroszország egyik követelésébe sem fog belemenni. Úgy tűnik, hogy mindezeket kizárólag azért találták ki, hogy maximalizálják a pozitív megítélést magában Oroszországban. Az ukrajnai háborút nem lehet béketervvel megállítani – hangsúlyozzák. Mindazonáltal véleményük szerint egy ilyen elfogadhatatlan ajánlat Moszkvától már egyfajta engedmény. „Bár irreális, de egy lépés vissza az ultimátumhoz képest, amelyet Putyin 2021 decemberében, két hónappal Ukrajna teljes körű inváziójának megkezdése előtt adott ki”. Akkor az ultimátumot az Egyesült Államoknak címezték.
A Kreml azt követelte, hogy a NATO térjen vissza ahhoz, ami 1997-ben volt,
vagyis a kelet-európai volt kommunista országok és a három balti állam csatlakozása előtt.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes még nyersebben fogalmazott: itt az ideje, hogy a NATO „összeszedje magát, és visszatérjen az 1997 előtti határaihoz”. „Persze akkoriban Putyin arra számított, hogy heteken belül elfoglalja Ukrajnát. Ráadásul a világ még mindig félt az ő «hatalmas» hadseregétől. Most már nem ez a helyzet” – írják a szerzők.
A Globalist újságírói szerint másfél évnyi háború után az orosz hadsereg bőségesen bebizonyította, hogy erői rosszul vannak ellátva, és általában véve inkább hasonlítanak egy „szervezetlen hordára”, mint egy modern fegyveres erőre. „A NATO-nak azonban talán nevetnie kellene Putyinon. Vissza kellene térnie a régi ultimátumhoz, mint jóakaratú gesztus a tárgyalások megkezdéséhez” – írják a lengyel lapban.
Hozzáteszik, hogy Orbán Viktor már régóta „mindenben egy mini-Putyinra hasonlít, kivéve a derékbőséget”. A szerzők szerint a magyar nép történelmi sérelmeit alattomosan kihasználta saját választási céljaira.
A magyarok lappangó antiszemitizmusát és romaellenes rasszizmusát instrumentalizálta, hogy örökké hatalmon maradhasson”
– hangsúlyozzák Orbánról, majd hozzáteszik, „létrehozott egy Putyin-féle kleptokráciát, amelyben a belső köre pazarlóan jutalmazza magát, méghozzá többnyire uniós pénzből”.
„Már a felvetés, hogy Magyarországot átadják Putyinnak, elég kellene, hogy legyen ahhoz, hogy kijózanítsa az Orbánt támogató, túlságosan hiszékeny magyarokat. Elvégre jól emlékeznek arra, hogy 1956-os kommunizmus elleni felkelésüket hogyan verték le a szovjet tankok Budapest utcáin” – magyarázza elképzelését Richter és Bayer.
Hozzáteszik, hogy
az „önelégült áruló” Orbán Viktort rá kellene kényszeríteni, hogy ne legyen többé Putyin haverja és NATO-tag egyszerre,
miközben nagy támogatásokat kap az EU-tól. „Egy ilyen megpróbáltatás nyomása alatt gyorsan vissza kell térnie a Nyugat ölelésébe. Ha nem sikerül megreformálnia, nos, akkor a magyar választók kénytelenek lesznek azonnal elküldeni őt a hivatalából” – írják a Globalist vezető újságírói.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a Mandiner.hu számára.
Nyitókép: Facebook
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
Dmitrij Medvegyev szerint az EU a NATO-nál is ellenségesebb katonai szövetséggé alakulhat át.
Németországban remélik, hogy sikerül meggyőzni Washingtont.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami kizárt. Bauer Bence írása.
Ebben az ügyben is három külföldi titkosszolgálattal tartják a kapcsolatot, vagy most azért kevesebbel?
