Dél-Afrikában gyűlnek össze a nyugatiakon kívüli nagyhatalmakat tömörítő BRICS-államok vezetői: a minden eddiginél fontosabb csúcstalálkozó legégetőbb kérdése a tömb nagyszabású bővítése lesz. Az orosz elnök nem megy személyesen a csúcsra, nehogy letartóztassák; de videón bejelentkezhet a tárgyalásokba.
Augusztus 22–24. között, a dél-afrikai Johannesburgban kerül sor a BRICS-országok államfőinek 15. csúcstalálkozójára. A jelenleg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló csoporthoz
több mint negyven ország csatlakozna szívesen.
Ezt még júniusban, a csúcstalálkozó külügyminiszteri előkészítő ülésén jelentette be Anil Sooklal, a BRICS dél-afrikai nagykövete. Megemlítette, hogy 22 ország már hivatalosan is kérte a felvételét a tömbhöz, és „legalább ennyi” pedig jelezte az érdeklődését, köztük Afganisztán, Algéria, Argentína, Banglades, Fehéroroszország, Egyiptom, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szudán, Szíria, az Egyesült Arab Emírségek, Tunézia, Törökország, Uruguay, Venezuela és Zimbabwe.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök ennek megfelelően 67 ország – mások mellett Banglades, Bolívia, Indonézia és Irán és egyes karibi államok – vezetőjét is meghívta az augusztusi csúcsra, ahol várhatóan a nagyszabású bővítés kérdése lesz az egyik fókusztéma.
A feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-országok – a név Jim O'Neil, a Goldman Sachs közgazdászának találmánya volt 2001-ben, Dél-Afrika 2010 óta tag – a Világbank statisztikái szerint a Föld népességének negyven százalékát tömörítik. Egyes források szerint a BRICS-államok gazdasági növekedése megelőzte a G7-országokét: a jelenlegi BRICS-ötök a globális GDP 31, 5 százalékát adják, a G7-ek hozzájárulása 30 százalékra esett vissza. Ugyanezen előrejelzések szerint a BRICS-országok 2030-ra várhatóan a globális GDP több mint 50 százalékát adják ki,
és a G7-ek által szimbolizált Nyugat ellenpólusaivá válnak.
A világ vezetői közül várhatóan Johannesburgba utazik majd Cyril Ramaphosa dél-afrikai, Hszi Csin-ping kínai, Lula brazil elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök is, és szintén a helyszínen lesz Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió biztosa és a BRICS Új Fejlesztési Bankjának elnöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont ezúttal nem utazik Dél-Afrikába – ezt még Moszkva jelentette be júliusban. Távol maradásának oka, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) még márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök és Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztos ellen az ukrajnai gyermekek Oroszországba hurcolása miatt. Vagyis amennyiben Putyin megjelenne a BRICS-találkozón, a Dél-afrikai Köztársaság ICC-tagsága miatt az ország hatóságai kötelesek lennének őt letartóztatni.
Helyette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviseli majd Moszkvát, ám az orosz állami média szerint
Putyin állítólag videón keresztül mégis részt vesz majd a konferencián.
A bővítésen, illetve a gazdasági kapcsolatok és a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésén kívül a csúcstalálkozó napirendjén szereplő, valószínűleg a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdés a BRICS-országok azon törekvése, hogy a tömb amerikai dollártól való függőségét csökkentsék. Ennek érdekében a határokon átnyúló kereskedelmet helyi valutában bonyolítanák le. Ha erre sor kerül, az jelentősen csökkentené a dollár dominanciáján alapuló befolyást,
egyben óriási átalakító hatással lenne a világgazdaságra.
Az öt országból jelenleg India a legóvatosabb a közös valuta bevezetését illetően, de Modi miniszterelnök sem zárkózik el az ötlettől.
A Bloomberg jelentése szerint azonban Dél-Afrika dél-afrikai nagykövete, Anil Sooklal azt mondta, hogy nem tervezik jelenleg az amerikai dollár helyettesítésének megvitatását.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS Plus virtuális csúcstalálkozón a Moszkva melletti Novo-Ogarevo állami rezidencián 2022. június 24-én. (Mikhail Metzel / Sputnik / AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mutatjuk a keddi nap legolvasottabb híreit!
Komolyan úgy gondolta valaki, hogy Európában a Balkán széthullása után bármi elnyerte végső formáját? Hogy a status quo egyszerre jelen és jövő idő?
A célközönség ünnepel, sok tízmillió ember számára ott a „fasizmus ellen küzdő amerikai hős.”
Véget értek az ukrán–amerikai béketárgyalások Berlinben.
Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai–ukrán–európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.
A NATO-jelentése arra figyelmeztet, hogy Oroszország tengeri stratégiája alapjaiban rajzolná át egy esetleges háború forgatókönyvét.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
