Régi politikai tabu dőlt meg az Egyesült Királyságban: a brit parlament először utalt Tajvanra „független országként” – írja a Politico.
A megfogalmazás az alsóház külügyi bizottságának szerdán közzétett jelentésébe került be. A kínaiak valószínűleg nem fogják válasz nélkül hagyni a lépést. Ráadásul éppen ezen a héten látogat James Cleverly brit külügyminiszter Pekingbe. Öt éve nem járt Kínában magas rangú brit politikus – jegyzi meg a lap.
Peking tagadja Tajvan államiságát, és ragaszkodik ahhoz: a sziget Kína terültéhez tartozik.
A Politico megjegyzi: mindössze 13 ország ismeri el Tajvan függetlenségét.
„Tajvan már független ország, Kínai Köztársaság néven. Tajvan rendelkezik az államiság minden feltételével, beleértve az állandó lakosságot, a meghatározott területet, a kormányt és a más államokkal való kapcsolatfelvétel képességét – csak a nagyobb nemzetközi elismerés hiányzik” – olvasható a külügyi bizottság jelentésében.
Alicia Kearns a konzervatív párt képviselője elmondta a lapnak:
ez az első alkalom, hogy a brit parlament ilyen nyilatkozatot tett.
„Tudomásul vesszük Kína álláspontját, de mi (a külügyi bizottság) nem fogadjuk el azt. A külügyminiszternek határozottan és egyértelműen kell kiállnia Tajvan mellett, és világossá kell tegye, fenntartjuk: Tajvannak joga van az önrendelkezéshez” – jelentette ki Kearns, aki a külügyi bizottságot elnökli.
A brit képviselő szerint ezzel azt üzenik a világ autokrata országainak:
„a szuverenitás nem érhető el erőszakkal vagy kikényszerítéssel”.
A bizottság a brit kormányt is kritikával illette, amiért nem elég bátor Tajvan támogatásában. Szerintük az országnak készen kellene állnia az esetleges szankciók bevetésére Kínával szemben.
„Az Egyesült Királyság szorosabb kapcsolatot is ápolhatna Tajvannal, ha nem lenne túlságosan óvatos” – írja a jelentés.
A bizottság szerint a briteknek segítenie kellene Tajvant az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerséghez (CPTPP) való csatlakozásban is.
A jelentés szerint a brit kormány titkolózik a Kína-stratégiájával kapcsolatosan.
„Tekintettel arra, hogy Németország például publikálja a Kína-stratégiáját, nyilvánvalóan lehetséges lenne a brit kormány számára: adjanak ki egy nyilvános, nem titkosított verziót” – olvasható a bizottság dokumentumában.