Hogyan zabálják fel a világot?

2023. augusztus 05. 08:40

Ezekhez képest Soros György befektetési cége valóban kispályásnak tűnik a maga egy százalékával az Amazonban.

2023. augusztus 05. 08:40
Jeszenszky Zsolt
Jeszenszky Zsolt
Magyar Nemzet

„A társaságok részvényeit már alig-alig birtokolják magánszemélyek. Létrejött ugyanis a befektetési alapok, vagyon- és eszközkezelők kusza, kibogozhatatlan hálózata. Ezek olyan entitások, amelyekbe az emberek beteszik a pénzüket azért, hogy az tőkejövedelmet hozzon nekik. Ezzel nem is lenne baj. Csakhogy: a befektetési alapokba rakott pénzünkkel még elméleti szinten sem jár semmi beleszólási jog. A befektetési alapok cégek részvényeit szerzik meg – és ezzel az irányítást is a cégek fölött. Mi viszont nem válunk a részvények (és a beleszólási jog) birtokosaivá; mi csak örülhetünk annak, hogy a sikeres befektetési alapoknál jól fial a betett pénzünk. Persze ez sem egy rossz dolog. Csak közben, észrevétlenül, létrejött egy olyan, nagyon szűk tulajdonosi réteg, amely gyakorlatilag a világ összes számottevő cégét birtokolja.

(Keresztül-kasul a világon mindenütt, Amerikában, Európában, Kínában, Indiában és így tovább, többé-kevésbé ugyanazok a befektetési alapok dominálnak.)

Konkrétumokra lefordítva: akár élelmiszerekről, fogyasztói cikkekről, járművekről, médiacégekről, filmstúdiókról, vasúttársaságokról, hadiipari eszközökről és így tovább van szó, ugyanazokban a kezekben vannak. Mindegy, hogy Coca-Cola, Procter & Gamble, Volkswagen, CNN, Disney, Norfolk Southern, ­Lockheed Martin – mindegyik részvényeinek többsége befektetési alapok kezében van.

A befektetési alapokat pedig eszköz- és vagyonkezelő konglomerátumok birtokolják. Ezek között vannak bankok, biztosítótársaságok és egyéb (metanacionális!) szervezetek.

A legnagyobb eszközkezelők a BlackRock, a Vanguard, a Fidelity, a State Street, a Morgan Stanley, a JP Morgan Chase és a Goldman Sachs (mind amerikai), nyolcadik helyen jön be a francia Credite Agricole, kilencedik pedig a német Allianz Group. Ezek általában mindenféle pénzügyi tevékenységet folytatnak, de az eszközkezelés egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt években. A BlackRock 9,1 trillió, a Vanguard 7,6 trillió, a Fidelity 4,2 trillió, a State Street 3,6 trillió dollárnyi eszközt birtokol. Minden, de minden számottevő cégben benne vannak közvetlenül és/vagy befektetési alapjaikon keresztül.
A Vanguardnak például 8,3 százaléka van az Apple-ben, amivel a cég legnagyobb részvényese.

A második legnagyobb – ki sem találnánk – a BlackRock, 6,6 százalékkal. De kettejüknek összesen 27 százaléka van az American Expressben, 13 százaléka a Boeingben, tíz százaléka az Airbnb-ben. Ezekhez képest Soros György befektetési cége valóban kispályásnak tűnik a maga egy százalékával az Amazonban (ami azért így is laza 75 millió dollárt ér) vagy két százalékkal a Google anyacégében, az Alphabetben (ennek értéke 154 millió dollár).

Ez persze csak kettő az »öreg filantróp« tizenöt legnagyobb befektetéséből, amelyek közül az első, 325 millió dollár értékben a Horizon Therapeutics, amely – ez is milyen meglepő – egy biotechnológiai cég. (És Soros elsősorban politikai hálózatokban tartja a pénzét, és ezeken keresztül is csöpög vissza hozzá; kicsit más üzleti modell, mint a nagy eszközkezelőké, de ugyanaz a szint.)”

***

Kapcsolódó vélemény

undefined

Jeszenszky Zsolt

Magyar Nemzet

Idézőjel

A globalizmus nemcsak zsákutca, hanem a jelenlegi világunkat fenyegető egyik legnagyobb veszély.

A nyitókép illusztráció. Fotó: AFP, Miguel Medina

Tavaszi kampány
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
EX_Terminator
2023. augusztus 07. 15:45
És az a hülye repülőgép hangásegglukú korcs buzi? A legnagyobb hallal szórakozik, aki egymaga képes végig verni az egész világot.
Töki
2023. augusztus 06. 14:54
Jól összefoglaltad Jeszy!
altercat1
2023. augusztus 05. 20:56
A pénzügyi felépítmény egy matematikai konstrukció, amit a bizalom tart fenn. A valóság pedig az eddig felhalmozott javak és a munkakultúra, ami a jövőt élteti. Ha valaki(k) megbontják ezt az egyensúlyban lévő rendszert (afelé tartanak, lásd usa), beüt csőd, és mások, (Ru, Ch), akik erre készülnek, átveszik az irányítást. Nekünk e feltételek között kell ügyesen sakkozni. Úgy fest, eddig sikerrel.
Kétes
2023. augusztus 05. 18:28
Zsolt! Amit leírtál az amerikai pénzügyi modellről az tény. A baj, hogy nincs fundamentális alapja. De nem csak az a baj, hogy nincs A nagyobbik baj az, hogy ha valakinek van mondjuk1000 dollár részvénytulajdona amit akár hitelből vett, azt zálogba teheti és az érte kapott 1000 dollárért újra vásárolhat részvényt. Tehát zéró megtakarítással háromszoros forgalmat generál. De mindezt ki finaszírozza? Hát a FED aki csúcsra járatja a bankóprést és azok akik amerikai állampapírt vásárolnak. Hogy meddig tarthat ez? Addig amíg a világ elhiszi, hogy az amerikai dollárért bármit, bármikor megvehet. Na ennek vetnek véget azok, akik dollár nélküli saját elszámolópénzt hoznak létre! Ha nem is gyorsan, de a dollár egyeduralmának vége lesz. Mi lesz az USA-ban? Infláció biztosan, munkanélküléség növekedése és társadalmi feszültség.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik