Rishi Sunak azt ígérte, hogy megállítja az illegális bevándorlást az Egyesült Királyságban, a Politico által megszerzett brit hivatalos adatok szerint azonban kormányának ezt nem sikerült átültetnie a gyakorlatba.
Ahogy tegnap megírtuk, a brit kormány egy, a korábbi dublini egyezményhez hasonló visszatoloncolási egyezményt szeretne kötni az EU-val, hogy a brexit utáni helyzetben is jogi eszközei lehessenek a tengeri úton Franciaországból érkező illegális bevándorlók megállítására, hazatoloncolására.
Brit sajtóértesülések szerint az EU a brit-francia különalkut nem fogja jóváhagyni, így Rushi Sunak kormányfőnek az Európai Bizottsággal kell alkudoznia a megoldás érdekében.
A konzervatív politikus részben
azzal az ígérettel került kormányra, hogy megállítja a La Manche-csatornán érkező migránstömeget („Stop the boats!”),
de a statisztikák szerint ezt még nem sikerült beváltania.
A Politico által megszerzett brit kormányzati számok azt mutatják, hogy a brit menekültügyi rendszer elégtelen – éppen úgy, ahogy nemrég Lee Anderson, a Konzervatív Párt alelnöke elismerte egy nyilatkozatában. A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt bevándorlás-politikája „megbukott”, és látni kellene, hogy a brit földre érkezők többsége nem menekült, hanem gazdasági bevándorló.
Az uniós portál által publikált hivatalos adatok tehát a következők.
A brit partokat elérő lélekmentők, vagyis
illegális migránsokat szállító hajók száma az elmúlt években folyamatosan romló tendenciát mutatott,
csak idén tapasztalható valamelyest visszaesés: 2018-ban 299, 2019-ben 1843, 2020-ban 8466, 2021-ben 28,526, 2022-ben 45,755, míg 2023 nyaráig 15,071 hajó érkezett.
A brit kormány azt kommunikálja, hogy az érkező migránsok túlnyomó része valódi menekült (vagyis háború, politikai üldözés vagy diszkrimináció elől menekülő), de a számok azt mutatják, hogy a valóságban
a nagy részük nem az, hanem a jobb élet reményében ide érkező külföldi, aki a menekültstátuszt kihasználva próbál az Egyesült Királyságban letelepedni.
Konkrétan: a tengeri úton illegálisan brit területre lépők közül legnagyobb számban Albániából érkeznek, ahol nincs rendszerszintű üldözés; a migránsok nagy számban érkeznek Egyiptomból, Törökországból és Indiából is, amely országokban szintén nincs olyan jelentős körülmény, amely a tömeges menekültstátusz-igénylést alátámasztaná; a többi forrásország: Afganisztán, Irán, Irak, Szíria, Eritrea, Szudán – az ezen államokból érkezőknél valóban indokolt a menekült állapot vizsgálata.
A brit kormányzati adatokból az is jól látszik, hogy a belügyminisztériumnál folyamatosan csökken a bevándorlási ügyekkel foglalkozó köztisztviselők száma, miközben a menedékkérők száma, vagyis a kivizsgálandó ügyek száma folyamatosan nő – ebből adódik, hogy
a kérelmek nagy részénél a hatályos hatósági elbírálásra akár 4-5 évet is várnia kell a bevándorlónak
(a 2018 óta beadott kérelmek csupán egyötödét bírálták el 2023 nyaráig), ami egyúttal azt is jelenti, hogy a brit költségvetés keretéből a brit ellátórendszernek kell gondoskodnia emberek ezreinek elszállásolásáról, ellátásáról.
Az elbírálás kimenetele tekintetében a statisztika a következő: minden 10 menedékkérelemből 7-re igent mondanak a brit hivatalok, kettőt további vizsgálatra bocsátanak, mert felmerül, hogy egy harmadik országban való elhelyezés lenne indokolt, és csupán minden tizediket utasítják el megalapozatlanság miatt.
A több tízezer illegális migráns évekig a brit társadalom részeként él, humanitárius okokból ellátást kap, a bürokrácia késlekedéséből fakadóan
az adófizetők pénzelik a nagy és elégtelenül működő brit bevándorlási rendszert – évente 2,3 milliárd fontot költ erre a büdzsé.
A társadalmi elégedetlenségeket a politika színén is megjelennek, a választókerületeket képviselő honatyák felszólalásaikban jelzik az akut problémát.
A dél-angliai Dorset megyében az ellátórendszer telítődése után eleinte üres hotelekben szállásolták el a migránsokat, néhány hónapja pedig egy hatalmas hajót bérelt ki a kormány erre a célra: az ötszáz személy elhelyezésére alkalmas Bibby Stockholm nevű lakóhajó mára a kormányzati szerencsétlenkedés jelképévé vált.
A menekültkérdés megoldására megfelelő módszernek tűnne egy harmadik országgal való bilaterális egyezmény, amelynek alapján a brit kormány jelentős összegekkel támogatná az adott állam projektjeit, cserébe az befogadná a kitoloncolt menedékkérőket onnan.
Ruandával tavaly megegyeztek egy ilyen együttműködésről, de a Politico szerint egyetlen migránst sem deportáltak eddig
a britek a közép-afrikai országba.
--
Ezt is ajánljuk a témában
A brit-francia visszatoloncolási egyezményt az EU nem fogja jóváhagyni – derül ki egy kiszivárogtatott brit kormányzati jelentésből, amelyet hétfőn a Daily Mail publikált.
--
Nyitókép: Egy bezárt, de rövidesen kapuit újranyitó bevándorlási központ az Oxford melletti Kidlingtonban 2022. június 29-én (forrás: Vudi Xhymshiti / Anadolu Agency via AFP)
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Állításuk szerint uniós tagállamok nem küldhetnek a hazájukba vissza szíriai menedékkérőt.
A brit kormány a 2000-ben kelt terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t.
A Svédországba érkező menekültek 79 százaléka már hazautazott, így kérdéses, hogy mennyire volt veszélyben az élete, mikor menedéket kért.
Wir schaffen es, Deutschland abzuschaffen – a memoár pedig már a karácsonyi ajándékvásárlási téboly nyitányán megvásárolható... Király-Kiss Miklós írása.
Gyorsan beleálltak a megválasztott amerikai elnökbe.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
