Rishi Sunak azt ígérte, hogy megállítja az illegális bevándorlást az Egyesült Királyságban, a Politico által megszerzett brit hivatalos adatok szerint azonban kormányának ezt nem sikerült átültetnie a gyakorlatba.
Ahogy tegnap megírtuk, a brit kormány egy, a korábbi dublini egyezményhez hasonló visszatoloncolási egyezményt szeretne kötni az EU-val, hogy a brexit utáni helyzetben is jogi eszközei lehessenek a tengeri úton Franciaországból érkező illegális bevándorlók megállítására, hazatoloncolására.
Brit sajtóértesülések szerint az EU a brit-francia különalkut nem fogja jóváhagyni, így Rushi Sunak kormányfőnek az Európai Bizottsággal kell alkudoznia a megoldás érdekében.
A konzervatív politikus részben
azzal az ígérettel került kormányra, hogy megállítja a La Manche-csatornán érkező migránstömeget („Stop the boats!”),
de a statisztikák szerint ezt még nem sikerült beváltania.
A Politico által megszerzett brit kormányzati számok azt mutatják, hogy a brit menekültügyi rendszer elégtelen – éppen úgy, ahogy nemrég Lee Anderson, a Konzervatív Párt alelnöke elismerte egy nyilatkozatában. A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt bevándorlás-politikája „megbukott”, és látni kellene, hogy a brit földre érkezők többsége nem menekült, hanem gazdasági bevándorló.
Az uniós portál által publikált hivatalos adatok tehát a következők.
A brit partokat elérő lélekmentők, vagyis
illegális migránsokat szállító hajók száma az elmúlt években folyamatosan romló tendenciát mutatott,
csak idén tapasztalható valamelyest visszaesés: 2018-ban 299, 2019-ben 1843, 2020-ban 8466, 2021-ben 28,526, 2022-ben 45,755, míg 2023 nyaráig 15,071 hajó érkezett.
A brit kormány azt kommunikálja, hogy az érkező migránsok túlnyomó része valódi menekült (vagyis háború, politikai üldözés vagy diszkrimináció elől menekülő), de a számok azt mutatják, hogy a valóságban
a nagy részük nem az, hanem a jobb élet reményében ide érkező külföldi, aki a menekültstátuszt kihasználva próbál az Egyesült Királyságban letelepedni.
Konkrétan: a tengeri úton illegálisan brit területre lépők közül legnagyobb számban Albániából érkeznek, ahol nincs rendszerszintű üldözés; a migránsok nagy számban érkeznek Egyiptomból, Törökországból és Indiából is, amely országokban szintén nincs olyan jelentős körülmény, amely a tömeges menekültstátusz-igénylést alátámasztaná; a többi forrásország: Afganisztán, Irán, Irak, Szíria, Eritrea, Szudán – az ezen államokból érkezőknél valóban indokolt a menekült állapot vizsgálata.
A brit kormányzati adatokból az is jól látszik, hogy a belügyminisztériumnál folyamatosan csökken a bevándorlási ügyekkel foglalkozó köztisztviselők száma, miközben a menedékkérők száma, vagyis a kivizsgálandó ügyek száma folyamatosan nő – ebből adódik, hogy
a kérelmek nagy részénél a hatályos hatósági elbírálásra akár 4-5 évet is várnia kell a bevándorlónak
(a 2018 óta beadott kérelmek csupán egyötödét bírálták el 2023 nyaráig), ami egyúttal azt is jelenti, hogy a brit költségvetés keretéből a brit ellátórendszernek kell gondoskodnia emberek ezreinek elszállásolásáról, ellátásáról.
Az elbírálás kimenetele tekintetében a statisztika a következő: minden 10 menedékkérelemből 7-re igent mondanak a brit hivatalok, kettőt további vizsgálatra bocsátanak, mert felmerül, hogy egy harmadik országban való elhelyezés lenne indokolt, és csupán minden tizediket utasítják el megalapozatlanság miatt.
A több tízezer illegális migráns évekig a brit társadalom részeként él, humanitárius okokból ellátást kap, a bürokrácia késlekedéséből fakadóan
az adófizetők pénzelik a nagy és elégtelenül működő brit bevándorlási rendszert – évente 2,3 milliárd fontot költ erre a büdzsé.
A társadalmi elégedetlenségeket a politika színén is megjelennek, a választókerületeket képviselő honatyák felszólalásaikban jelzik az akut problémát.
A dél-angliai Dorset megyében az ellátórendszer telítődése után eleinte üres hotelekben szállásolták el a migránsokat, néhány hónapja pedig egy hatalmas hajót bérelt ki a kormány erre a célra: az ötszáz személy elhelyezésére alkalmas Bibby Stockholm nevű lakóhajó mára a kormányzati szerencsétlenkedés jelképévé vált.
A menekültkérdés megoldására megfelelő módszernek tűnne egy harmadik országgal való bilaterális egyezmény, amelynek alapján a brit kormány jelentős összegekkel támogatná az adott állam projektjeit, cserébe az befogadná a kitoloncolt menedékkérőket onnan.
Ruandával tavaly megegyeztek egy ilyen együttműködésről, de a Politico szerint egyetlen migránst sem deportáltak eddig
a britek a közép-afrikai országba.
--
Ezt is ajánljuk a témában
A brit-francia visszatoloncolási egyezményt az EU nem fogja jóváhagyni – derül ki egy kiszivárogtatott brit kormányzati jelentésből, amelyet hétfőn a Daily Mail publikált.
--
Nyitókép: Egy bezárt, de rövidesen kapuit újranyitó bevándorlási központ az Oxford melletti Kidlingtonban 2022. június 29-én (forrás: Vudi Xhymshiti / Anadolu Agency via AFP)
A reform 2025 májusától lép életbe.
Épp karácsony előtt randalírozott a 17 éves migráns, a hívők csak imádkoztak tovább.
Egy francia nőt megkéselt, egy másikat megerőszakolt.
Tom Homan „fantasztikus és régóta várt munkát fog végezni” – mondta a megválasztott amerikai elnök.
Az elkövető Karam Kanjo elítélt szexuális bűnöző.
Nem értik, miért nem dolgoztathatják őket, ha már ott vannak.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
