A Fortune idén is összeállította a Global 500 listáját a világ legnagyobb vállalatairól. Egy tanulsága van: Európa visszaszorul a világrend átrendeződése során.
„Az a bajunk, hogy túl jó itt az élet” – idézi Svájc Vaud kantonjának gazdaságfejlesztési államtitkárát a Yahoo Finance újságírója, aki a Fortune Global 500 óriáscéges világranglistáját vizsgálta meg írásában.
A svájci politikus egy üzletembereknek szóló vacsorán szólalt fel néhány éve, mely során kifejtette: az európai vállalatok stagnálnak, mert nem mernek a komfortzónájukon kívül terjeszkedni.
Szavai igazságát támasztja alá a Fortune legújabb világranglistája. A 2023-as Global 500 azt mutatja: az európai óriáscégek száma csökken,
míg az Egyesült Államok és Kína vállalatai teret nyernek a világban.
Mint a ranglistából kiderül, egy évtized alatt a francia vállalatok száma a korábbi 31-ről 24-re csökkent. A tíz évvel ezelőtti 26 helyett mostanra csak 15 brit cég fér fel az 500-as toplistára. Olaszország a korábbi 8 helyett csak 5 vállalattal képviselteti magát a Fortune listáján. A svájci topligás cégek száma 14-ről 11-re csökkent, míg a hollandoké 11-ről 10-re. Egyedül Németország tartja magát (eddig legalábbis): tíz éve 29, most 30 német vállalat szerepel a top 500-as világranglistán.
Mondhatjuk, hogy Ázsia en bloc feltörekvőben van, de ez sem igaz teljességgel. Japán a nyolcvanas és kilencvenes évek sztárja volt, de már két évtizede küszködik a stagnálással, a csökkenő népességgel, miközben Kína kilőtt mellette. Nem véletlen, de drámai fejlemény, hogy a top 500-as cégek listáján tíz éve még 62 japán vállalat volt, most pedig már csak 41.
A francia Schneider Electric (a ranglista 421. helyezettjének) vállalati elnöke, Jean-Pascal Tricoire minderről azt vallja:
„Ez egy új világ valósága”,
amelyben a technológiára fókuszáló cégek és a feltörekvő nemzetek vállalatai konszolidálták a globális pozícióikat. Az új technológiákat képviselő (big tech) óriáscégek Amerikában és Kínában emelkedtek fel, miközben Európa és Japán nem tudott ilyen előrelépést produkálni.
A francia cégvezető szerint az is probléma, hogy
sok európai vállalat növekedését blokkolták a hazai és európai szintű szabályozások.
A cégeknek hatalmas hazai piac kell ahhoz, hogy felépítsék a globális jelenlétüket, különösen egy olyan világban, ahol az Indiából, Kínából és az Egyesült Államokból induló cégek már alapból nagyok – folytatja a francia üzletember.
Saját cége, a Schneider Electric példáját hozza fel: két évtizede megvásárolták volna saját francia riválisukat, a Legrandot, ám ezt az Európai Bizottság megtiltotta. A Schneidernek így külföldi piacokon kellett terjeszkednie, például Ázsiában, illetve az Egyesült Államokban, ami aztán a francia cég legnagyobb piaca lett. Tricoire hangsúlyozza:
azok a cégek tudnak a világ élére kerülni, amelyeknek sikerült globalizálódniuk,
és erre példa a Schneider is.
Ezt is ajánljuk a témában
Tudta, hogy Kína egyes tartományai is sokkal nagyobb gazdasági szereplők Magyarországnál? És hogy hazánk gazdasága viszont óriás tudna lenni Afrikában? Mamutnyi Egyesült Államok és Kína, méretes Európa és törpe Afrika – és hol is van Oroszország? Izgalmas térképes kísérlet mutatja be a világgazdaság valódi nagyságrendjeit.
A Fortune Global 500 ranglista élén 2023-ban a következő cégek állnak:
1. Walmart – a legutóbbi évben 611 milliárd dolláros forgalmat generált az amerikai áruházlánc (összehasonlításul: Magyarország nemzeti összterméke idén 180 milliárd dollár körül alakulhat majd.
2. Saudi Aramco – a szaúdi állami olajvállalat csak 2022-ben 159 milliárd profitot csinált.
3. State Grid – Kína állami tulajdonú vállalata termeli meg az ország áramszükségletének 80 százalékát.
4. Amazon – a megkerülhetetlenné vált amerikai internetes kereskedelmi vállalat „csak” 9 százalékkal növelte forgalmát a legutóbbi évben.
5. China National Petroleum – Kína állami olajcége 17 százalékkal növelte forgalmát 2021 óta.
6. Sinopec Group – a második számú kínai állami olajcég szintén 17 százalékos forgalomnövekedést könyvelhetett el a legutóbbi évben.
7. Exxon Mobil – Amerika legnagyobb olajcége igazi nyertese lett az energiaválságnak: 45 százalékkal növekedett a forgalma és 56 milliárd dolláros profitot csinált 2022-ben.
8. Apple – az amerikai tech ipar zászlóshajója 100 milliárd dolláros profitot hozott össze az előző évben, ami rekordnak számít az amerikai nagyvállalatok körében. Az Apple most Indiába akar betörni ahol 2023 áprilisában nyitotta meg első boltját.
9. Shell – a londoni központú olajvállalat az egyetlen európai cég a top10-ben, amely szintén nagyot kaszált az ukrajnai háború miatti energiaválságon: 41 százalékkal növelte forgalmát és több mint duplájára hizlalta a profitját.
10. UnitedHealth Group – a minnesotai központú vállalat az Egyesült Államok és a világ legnagyobb egészségbiztosítási és egészségügyi szolgáltatói cége, amely 324 milliárd dolláros forgalmat generált 2022-ben – ez a magyar GDP közel kétszerese.
Nyitóképen: Joe Biden amerikai elnök egy Hszi Csin-pinggel történő virtuális csúcstalálkozón, háttérben a kínai lobogóval (MANDEL NGAN / AFP)
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
A leendő elnök által belengetett extravámok sokak szerint olyan kereskedelmi háborúhoz fognak vezetni, amely meg is öli a globalizációt. Vannak azonban olyan modellek, amelyek nem ennyire pesszimisták: ezek szerint attól, hogy az USA kiszáll egy játékból, az még folyik tovább – csupán a szabályok változnak meg.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nem javult a helyzet a tavalyi demonstrációk óta.
A legújabb magyar sikerekről a pénzügyminiszter számolt be.
A világklasszis teniszező nem ilyen bánásmódot érdemelt volna.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
