Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia jelentette be együttműködését.
Elfogadhatatlan az Ukrajnával szomszédos uniós országok számára az ukrán gabonafélék uniós behozatali tilalmának feloldására vonatkozóan a szeptember 15-ig tartó határidő – hangsúlyozta a magyar agrárminiszter Varsóban.
Az öt ország agrárminiszterének tárgyalását követő sajtóértekezleten Nagy István közölte: megállapodást írtak alá, amely
jelzi, hogy Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia továbbra is együttműködik az ukrán gabonaügyben".
A miniszter hangsúlyozta: ha az Európai Unió (EU) nem hosszabbítja meg legalább december 31-ig a mostani, szeptember 15-i a határidőt, Magyarország „minden eszközével megvédi a magyar gazdákat”.
Nagy István elmondása szerint a találkozón megállapodtak abban is, hogy a piaci zavarokat okozó egyéb mezőgazdasági termékek esetében támogatják egymást azokat a kivételezéseket illetően, amelyek „a gazdaság túléléséhez, a gazdák problémáinak kezeléséhez tudnak hozzájárulni”.
Uniós szinten az öt ország olyan „közös európai szolidaritást” szeretne kidolgozni, amely „azt segítené, hogy az Ukrajnából származó termékek eljuthassanak a harmadik országokba, ahol a rászorulók nagyon várják őket” – mondta el a miniszter.
Aláhúzta: az öt ország közös fellépése
nem Ukrajna ellen, nem ukrán gazdák ellen irányul”, hanem azért van rá szükség, hogy megvédjék a saját gazdáikat.
Fontosnak nevezte azon zavarok kiküszöbölését, amelyek a szolidaritási folyosók működésében jelentek meg. „Hiszen nem lehet az, hogy a drága szárazföldi szállítás miatt a gabona a határ menti országokban ragadjon le” – jegyezte meg.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki részt vett a találkozón, szintén nyomatékosította: Lengyelország szeptember 15-én nem nyitja meg határait az ukrán gabonafélék számára, továbbra is csak ezek tranzitját teszi majd lehetővé.
Vagy az Európai Bizottság beleegyezik a tilalom meghosszabbításáról szóló szabályok kidolgozására, vagy magunk tesszük meg azt
– nyomatékosította a lengyel kormányfő.
„Kemények leszünk, határozottak leszünk, védeni fogjuk a lengyel gazdákat” – fogalmazott. Kilátásba helyezte: Varsó fellép akkor is, amennyiben más mezőgazdasági termékek esetében észlelne destabilizációs jeleket. A lengyel kormány álláspontja az, hogy „megakadályozni, módosítani vagy kompenzálni kell mindent, ami árt a lengyel mezőgazdaságnak” – erősítette meg Morawiecki.
Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter olyan jogi és infrastrukturális mechanizmusok kidolgozására szólította fel az EU-t, amelyek „hosszú éveken át fognak működni”, mivel ukrán, valamint moldovai termékekkel is „hosszabb ideig lesz dolgunk”.
A szerdán aláírt agrárminiszteri megállapodásról Telus elmondta: a dokumentum azt a közös állásfoglalást is tartalmazza, hogy az öt frontország „erőteljesen nyitott a tranzit ügyére”.
(MTI)
Nyitókép: Ludovic Marin / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Ettől függ, hogy pályára lép-e a magyar középpályás.
