Tízezer halott és tizenhatezer sérült civil, 23 millió ideiglenes vagy végleges határátlépés, a GDP 35 százalékának elvesztése – ez a háború eddigi mérlege Ukrajna számára. Egy háború tragédiája számokban, az 500. nap elé.
2022. február 24. alapjaiban változtatta meg Ukrajna sorsát, bár az orosz-ukrán katonai konfliktus 2014 óta zajlik, és addig is súlyos emberveszteségek, anyagi károk, területvesztések történtek.
Szombaton lesz 500 napja, hogy kitört és azóta is tart a nyílt háború a keleti szomszédunkban. Ukrajna szinte minden régiója háborús helyzetbe került: a keleti és északi területeken létrejött frontvonalakon túl azok hátországát, de a déli és a nyugati országrészeket is rendszeres rakétatámadások érik.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) adatolja a folytatódó katonai konfliktust. A világszervezet humanitárius katasztrófaként kezeli az ukrajnai eseményeket, hiszen a harci eseményekben eleső katonák mellett nagy a polgári áldozatok száma is: idén júniussal bezárólag
közel tízezer polgári személy halálát, illetve tizenhatezer civil sebesülését látják bizonyítottnak.
Egy ukrán felmérés szerint az ukrán családok 80 százalékát közvetlenül érinti a háború, ennyi családban történt elhalálozás vagy sebesülés a fegyveres konfliktussal összefüggésben.
Több tízezren hagyták el ideiglenesen otthonaikat úgy, hogy biztonságosabb helyen, de a régióban maradva várják a hazatérés lehetőségét. Ugyanakkor
már 23 milliós a nyugat felé való határátlépések száma.
A külföldre távozók többsége véglegesen elhagyta hazáját, kisebb részük pedig a békére vár, hogy biztonságosan visszatérhessen Ukrajnába.
Korábban, a 2014 és 2021 közötti donbaszi harcok során megbízható adatok szerint mintegy három és félezer civil ukrán állampolgár vesztette életét.
A külföldre távozók közül közel 13 millióan Lengyelországba, vagy Lengyelországon keresztül továbbutazva nyugat-európai államokba érkeztek. A második irány Magyarország volt: mintegy 3 millió ukrán állampolgár érkezett egy év alatt hazánkba, illetve utazott tovább tőlünk. Romániába eddig két és fél millió, Szlovákiában másfél millió, Moldovába 850 ezer ukrán érkezett. Eközben az Oroszországba távozó orosz származású ukrán állampolgárok, illetve a kényszerrel orosz területre telepített emberek száma szintén majdnem hárommilliós.
Az elesett katonák számát illetően nagy a számháború, amely egyrészt a szándékos dezinformációval, másrészt a nagyfokú bizonytalansággal magyarázható. Amerikai statisztikák szerint
20 ezer ukrán katona halhatott meg eddig, és mintegy 130 ezer társuk sebesülhetett meg a fronton,
míg orosz oldalon ez a szám 50, illetve 180 ezer lehet. A Wagner csoport becslése szerint az orosz veszteségek csupán 20 ezerre tehetők, míg az ukrán védelmi minisztérium szerint saját veszteségeik is csak 13 ezresek.
Ismert, hogy a két szemben álló ország mérete, lakosságszáma, tartaléka különböző, és részben ezzel összefüggésben a katona képességek terén is egyértelmű az orosz fölény.
Négyszer több azonnal bevethető, sorállományú katonával bírt a háború kezdetekor az orosz hadsereg (850 ezer 200 ezer ellenében),
légi erejük fölénye 13-szoros (4200 harci gép 312 ellenében), míg a szárazföldi páncélos képességek terén négyszeres (152 ezer harci jármű 37 ezer ellenében) , a haditengerészet területén pedig 16-szoros volt az oroszok előnye (600 hadihajó 38 ellenében).
Oroszország a világ ötödik legnagyobb katonai költségvetésével bír, 66 milliárd dolláros összeget költenek haderejük fenntartására. Ezzel szemben Ukrajna évente mindössze 6 milliárd dolláros védelmi büdzsével rendelkezett, bár jelentős nyugati, főleg amerikai katonai katonai felszerelést, nehéztechnikát kapott az elmúlt egy év során.
Az Egyesült Államok a legnagyobb háborús donor: a háború első évében, 2023 februárjának végéig
71,5 milliárd euró értékben küldött Ukrajna számára fegyverzetet és humanitárius segélyt,
míg az EU intézményei 35 és fél milliárd, az Egyesült Királyság 9,8, Németország 7,4, Japán 6,2, Hollandia 4, Kanada 3,8, Lengyelország 3,5, Norvégia 2,3, illetve Franciaország 1,7 milliárd euróval járult hozzá az ukrajnai hadsereg költségeihez.
A Világbank adatai szerint
Ukrajna a háború pusztításai következtében 2022-ben elvesztette GDP-je 35 százalékát,
míg az orosz gazdaság 4,5 százalékos visszaesést tapasztalt, a belarusz pedig hat százalékost.
Az orosz pénzügyi szektort és a technológiai iparágat célzó nyugati büntetőintézkedések, valamint az orosz energiaexport előtt lezáródó európai felvevő piacok súlyos károkat okoznak az orosz gazdaságnak, ennek hatásai évtizedekig érezhetőek lehetnek, a rubel dollárral és euróval szembeni értéke történelmi mélypontra került.
521 nyugati cég vonult ki az orosz piacról, és további 505 másik vállalat függesztette fel ideiglenesen tevékenységét Oroszországban.
Oroszország az agresszió miatt nemzetközi elszigeteltségbe került, de ez jórészt csak a nyugati világ és érdekterületeit jelenti. A világ két legnépesebb állama (legnagyobb piaca), Kína és India semleges álláspontot foglalt el a háborúban, míg a Kreml egyértelmű támogatását csupán néhány olyan ország vállalta fel, mint Belarusz, Kuba, Irán, Mianmar, Szíria vagy Venezuela.
Nyitókép: AFP/Anadolu Agency via AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Először mondta ki nyíltan hivatalos szerv, hogy ki lehet a tettes, a magyar kormánypárt azonnal reagált.
Ahogy tisztul a kép, még kevesebben támogatják Ukrajna EU-csatlakozását, mint eddig.
Magyar Péter szakértője egyértelművé tette, hogy a Tisza kormányra kerülésével Magyarország is bele fog sodródni a háborúba.
A magyar miniszterelnök arról írt, miért fontos a mai, miskolci háborúellenes gyűlés.
Az ukrán elnök közölte, hogy részéről megtette, amit kellett.
Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Még az is kiderült, mi lehet a „nem túl reális Fidesz-Tisza versenyállások” mögött.
