Ötszáz napja tart az ukrajnai háború – ez a pusztítás számokban

2022. február 24. alapjaiban változtatta meg Ukrajna sorsát, bár az orosz-ukrán katonai konfliktus 2014 óta zajlik, és addig is súlyos emberveszteségek, anyagi károk, területvesztések történtek. 

Szombaton lesz 500 napja, hogy kitört és azóta is tart a nyílt háború a keleti szomszédunkban. Ukrajna szinte minden régiója háborús helyzetbe került: a keleti és északi területeken létrejött frontvonalakon túl azok hátországát, de a déli és a nyugati országrészeket is rendszeres rakétatámadások érik.  

Humanitárius katasztrófa

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) adatolja a folytatódó katonai konfliktust. A világszervezet humanitárius katasztrófaként kezeli az ukrajnai eseményeket, hiszen a harci eseményekben eleső katonák mellett nagy a polgári áldozatok száma is: idén júniussal bezárólag 

Egy ukrán felmérés szerint az ukrán családok 80 százalékát közvetlenül érinti a háború, ennyi családban történt elhalálozás vagy sebesülés a fegyveres konfliktussal összefüggésben.

Több tízezren hagyták el ideiglenesen otthonaikat úgy, hogy biztonságosabb helyen, de a régióban maradva várják a hazatérés lehetőségét. Ugyanakkor 

A külföldre távozók többsége véglegesen elhagyta hazáját, kisebb részük pedig a békére vár, hogy biztonságosan visszatérhessen Ukrajnába. 

Korábban, a 2014 és 2021 közötti donbaszi harcok során megbízható adatok szerint mintegy három és félezer civil ukrán állampolgár vesztette életét.

A külföldre távozók közül közel 13 millióan Lengyelországba, vagy Lengyelországon keresztül továbbutazva nyugat-európai államokba érkeztek. A második irány Magyarország volt: mintegy 3 millió ukrán állampolgár érkezett egy év alatt hazánkba, illetve utazott tovább tőlünk. Romániába eddig két és fél millió, Szlovákiában másfél millió, Moldovába 850 ezer ukrán érkezett. Eközben az Oroszországba távozó orosz származású ukrán állampolgárok, illetve a kényszerrel orosz területre telepített emberek száma szintén majdnem hárommilliós.

Az elesett katonák számát illetően nagy a számháború, amely egyrészt a szándékos dezinformációval, másrészt a nagyfokú bizonytalansággal magyarázható. Amerikai statisztikák szerint 

míg orosz oldalon ez a szám 50, illetve 180 ezer lehet. A Wagner csoport becslése szerint az orosz veszteségek csupán 20 ezerre tehetők, míg az ukrán védelmi minisztérium szerint saját veszteségeik is csak 13 ezresek.

Katonai adatok

Ismert, hogy a két szemben álló ország mérete, lakosságszáma, tartaléka különböző, és részben ezzel összefüggésben a katona képességek terén is egyértelmű az orosz fölény. 

légi erejük fölénye 13-szoros (4200 harci gép 312 ellenében), míg a szárazföldi páncélos képességek terén négyszeres (152 ezer harci jármű 37 ezer ellenében) , a haditengerészet területén pedig 16-szoros volt az oroszok előnye (600 hadihajó 38 ellenében).

Oroszország a világ ötödik legnagyobb katonai költségvetésével bír, 66 milliárd dolláros összeget költenek haderejük fenntartására. Ezzel szemben Ukrajna évente mindössze 6 milliárd dolláros védelmi büdzsével rendelkezett, bár jelentős nyugati, főleg amerikai katonai katonai felszerelést, nehéztechnikát kapott az elmúlt egy év során.

Az Egyesült Államok a legnagyobb háborús donor: a háború első évében, 2023 februárjának végéig 

míg az EU intézményei 35 és fél milliárd, az Egyesült Királyság 9,8, Németország 7,4, Japán 6,2, Hollandia 4, Kanada 3,8, Lengyelország 3,5, Norvégia 2,3, illetve Franciaország 1,7 milliárd euróval járult hozzá az ukrajnai hadsereg költségeihez.

Gazdasági hatás

A Világbank adatai szerint 

míg az orosz gazdaság 4,5 százalékos visszaesést tapasztalt, a belarusz pedig hat százalékost.

Az orosz pénzügyi szektort és a technológiai iparágat célzó nyugati büntetőintézkedések, valamint az orosz energiaexport előtt lezáródó európai felvevő piacok súlyos károkat okoznak az orosz gazdaságnak, ennek hatásai évtizedekig érezhetőek lehetnek, a rubel dollárral és euróval szembeni értéke történelmi mélypontra került. 

Oroszország az agresszió miatt nemzetközi elszigeteltségbe került, de ez jórészt csak a nyugati világ és érdekterületeit jelenti. A világ két legnépesebb állama (legnagyobb piaca), Kína és India semleges álláspontot foglalt el a háborúban, míg a Kreml egyértelmű támogatását csupán néhány olyan ország vállalta fel, mint Belarusz, Kuba, Irán, Mianmar, Szíria vagy Venezuela.

Nyitókép: AFP/Anadolu Agency via AFP