Következő mérkőzések 
„A bolgár emberek Európa-pártiak. Csak sajnos egy nagyon aktív és agresszív Putyin- és Kreml-párti propaganda áldozatai.” Tovább folytatódik Bulgária útkeresése: a jobboldal és a liberálisok által támogatott új miniszterelnök fellépne az orosz befolyás ellen.
Nem kevesebb, mint öt parlamenti választást tartottak két év leforgása alatt Bulgáriában. Az EU legszegényebb tagjának számító balkáni országban ugyanis
évek óta állandó válságban van a politikai élet,
amiben jobb- és baloldal, nacionalisták és liberálisok, oroszpártiak és nyugatosok küzdenek egymással, s a nagy pártok jó ideje koalícióképtelenül próbálkoznak kormányalakítással, majd a menetrend szerinti kudarcok után újabb választással.
Az idén áprilisban tartott parlamenti választást a voksok 25 százalékával nyerte meg Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök jobboldali GERB pártja, az Európai Néppárt politikai családjának tagja. Őket a nyugatos-liberális pártszövetség követte az Amerikából visszatért előző kormányfő, Kiril Petkov vezetésével, 23 százalékot elérve. Harmadik helyen a nacionalista-radikális Újjászületés párt futott be, élén Kosztadin Kosztadinovval; mögöttük a török kisebbséget képviselő DPS-szel, 13-13 százalékos eredménnyel. A szocialisták 8 százalékot szereztek.
A továbbra is patthelyzetnek tűnő választási eredmény után előbb a GERB kapott kormányalakítási megbízást, majd ennek elakadása után a liberálisok próbálkozhattak, szintén eredménytelenül.
A Boriszov-féle GERB és Petkovék végül csak leültek a tárgyalóasztalhoz,
hogy összefogásukkal egy „szakértői kormány” tudjon megalakulni,
aminek élére Nikolaj Denkov került. Denkov fizikus-kémikus tudós, a Bolgár Tudományos Akadémia tagja, aki az amerikai Unilever és a francia Rhone-Poulenc kutatóintézeteiben is dolgozott korábban. Az elmúlt tíz évben már politikaközelben találhattuk Denkovot, egy ideig oktatási és tudományügyi miniszterként is dolgozott.
A minapi kormányalakítási tárgyalások eredményeként végül Denkov lett Bulgária új miniszterelnöke – úgy, hogy egyébként jó fél év múlva átadja majd a pozíciót Mariya Gabriel EP-képviselőnőnek, aki hosszú külföldi pályafutás után veheti majd át Bulgária vezetését (Gabrielről írt cikkünket alább olvashatják.)
Ezt is ajánljuk a témában
Évek óta válság és patthelyzet sújtja a bolgár politikát, ahol az újabb és újabb előrehozott választások után sem sikerül stabil kormányt összehozni. Most lehet, hogy Brüsszelből érkezik az aktuális megmentő, Mariya Gabriel eddigi uniós biztos személyében.
A bolgár jobboldal és a liberálisok összefogása egy szakértői kormány mögött olyan időszakban történik meg, amikor az országban
újra felizzott a régi, mély konfliktus a hagyományosan oroszbarát, illetve nyugatos mozgalmak és hálózatok között.
A forrongó bolgár belpolitikán túl fontos nemzetközi szintű jelentősége is van ezeknek a konfliktusoknak, hiszen az ukrajnai háború árnyéka rávetül e hagyományosan Moszkva-barát, balkáni szláv országra – különös tekintettel az ukrajnai fegyverszállításokra és más logisztikai feladatokra. A szófiai vezetés irányvonala befolyással bír a manapság újra egyre feszültebb Balkánra, nem beszélve a regionális hatalom Törökország közvetlen szomszédságáról, s a Nyugatnak és az oroszoknak egyaránt stratégiai fontosságú Fekete-tenger felségvizeiről.
Nikolaj Denkov miniszterelnök most mindenesetre letette a garast, és nyílt üzenettel fogalmazta meg kormánya álláspontját a hazai és nemzetközi hatású bulgáriai konfliktusokról.
Denkov a Politico portálnak azt nyilatkozta:
mostantól nem fognak szemet hunyni a bulgáriai orosz befolyásolási kísérletek fölött.
„Én eléggé bizonyos vagyok abban, hogy a bolgár emberek Európa-pártiak. Csak sajnos egy nagyon aktív és agresszív Putyin- és Kreml-párti propaganda áldozatai” – fogalmazott az új bolgár miniszterlenök.
Mint arról a portál beszámol, a nacionalista, oroszpárti Újjászületés párt radikális eszközökhöz nyúlt: aktivistáik szétverték az európai intézmények irodaházát Szófiában, testükkel állták el képviselők útját a parlamentben, a Pride fesztivál résztvevőit fenyegették, és még azt is megüzenték a köreikből, hogy Putyin ellenségeit „meg fogják semmisíteni”.
Ezt is ajánljuk a témában
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke élésen elítélte az akciót.
Ezen túlmenően rejtélyes robbanások is történtek bulgáriai fegyverüzemekben, miközben az ország előző, liberális vezetése fegyverszállításokkal támogatta Ukrajnát. Az új bolgár miniszterelnök szerint viszont hazája hatóságai eddig nemigen erőltették meg magukat a fenti incidensek kivizsgálásában.
Denkov miniszterelnök szerint
itt az ideje, hogy véget vessenek a hatóságok tétlenségének
és annak, hogy a titkosszolgálatok szemet hunynak az akár orosz szálakkal is rendelkező, kétes ügyek fölött.
A Politico szerint Denkov NATO- és Ukrajna-párti irányvonallal vezetné törékeny kormányát egy olyan országban, ahol az orosz propaganda és a titkosszolgálatokhoz kapcsolódó hatalmi hálózatok nagyon is nyeregben vannak. A portál kitér arra, hogy Bulgária nagy hatalmú háttérszemélyiségei a kommunista korszak Moszkvához bekötött titkosszolgálataiból érkeztek, akik a rendszerváltás idején maguknak privatizáltak fontos állami vagyontárgyakat, majd a Politico szerint szervezett bűnözési hálózatokat hoztak létre, uniós pénzeket nyúlnak le, és akár drogokat, fegyvereket és embereket is csempésznek a homályzónákban.
A miniszterelnök megszólította a radikális Újjászületés pártot, hozzátéve, hogy a hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a párt aktivistái nem lépték-e át a jog határait.
Denkov egyenesen „neofasisztának” nevezte az Újjászületést,
amely „háborút indított az európai értékek ellen”.
S hogy mit mondott kormányfőként saját országa hatóságainak? „Csak azt kértem, hogy a hatóságok álljanak le az elnéző magatartással”. Denkov elmondta: azért vette fel a kesztyűt az Újjászületéssel szemben, mert reagálni akart az „agresszív hazugságaikra”, mely során Moszkva-párti propagandával „ijesztgetik a bolgár népet”. A miniszterelnök szerint az Újjászületés agressziója egyre láthatóbb lett, amit nem lehet már tovább engedni.
Mi tagadás, az Újjászületés élén álló Kosztadinov valóban nem fogja vissza magát: szerinte például el kellene pusztítani azokat a „deformált szemeteket”, akik azt várták, hogy Prigozsin puccsa véget vet Putyin uralmának. Kosztadinovék egyébként népszavazást tartanának az euró bevezetése ellen is, ami a mostani bolgár kormány egyik fő célja.
Most úgy tűnik, a bolgár ügyészség valóban akcióba lépett: június 27-én
vizsgálatot indítottak Kosztadinov ellen, gyűlöletbeszéd és erőszakra buzdítás gyanújával.
Az Újjászületés vezére erre úgy reagált: szerinte Denkov miniszterelnök a szófiai amerikai nagykövetség parancsait hajtja végre.
Nyitóképen: Nikolaj Denkov bulgár miniszterelnök Zelenszkij ukrán államfő társaságában (Nikolay DOYCHINOV / AFP)
A Loire-völgye, amely korábban Francois Fillon konzervatív kormányának bölcsője volt, most már a radikális jobboldalhoz húz.
Megkönnyebbültek, mert azt hiszik, minimalizálták a „károkat".
A demokraták stratégiája befuccsolt, jelenleg úgy tűnik: az általuk gyűjtött büdzsé jóval alatta maradt a republikánus támogatásoknak, Trump támogatói ugyanis anyagilag is beálltak a korábbi elnök mellé.
Egy titkos belső dokumentum szerint Ursula von der Leyen teljes ellenőrzése alá vonná a kohéziós pénzeket, a főként dél- és kelet-európai országok szociális és regionális fejlődésének kárára – írja a lap.
Az EU vezetői hétfő este nem támogatták Ursula von der Leyent.
Magyarország és Szlovákia államfői nem vettek részt a keddi B9-es csúcstalálkozón.
A világranglista 42. helyezettje jutott be utolsóként a negyeddöntőbe a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon.
Egy nagy EU-s megújuló energiacég drasztikusan visszafogja szélerőmű-építési terveit. A norvég Statkraft hosszabb távon akár 40 százalékkal kevesebb szélerőmű és energiatároló kapacitás megépítését tervezi. A cég a zöldhidrogénprojektek megvalósítását is elhalasztja. A zöldenergia-szektorban más vállalatoknak is hasonló tervei vannak.
