Évek óta válság és patthelyzet sújtja a bolgár politikát, ahol az újabb és újabb előrehozott választások után sem sikerül stabil kormányt összehozni. Most lehet, hogy Brüsszelből érkezik az aktuális megmentő, Mariya Gabriel eddigi uniós biztos személyében.
Újabb hetek teltek el az újabb bulgáriai parlamenti választás óta, de eddig nem sikerült miniszterelnököt és kormányt választani a sokat látott balkáni országban. Bulgáriában az április eleji voksolás
mivel egyik alkalommal sem sikerült stabil parlamenti többséget, vagy legalább összetartó koalíciót kialakítania a politikai elitnek.
Az áprilisi voksoláson sem jött össze egy kiemelkedő győzelem egyik erőnek sem. A végeredmény szerint 25 százalékot szerezve első helyen futott be a helyi politikai veterán Bojko Boriszov volt miniszterelnök jobboldali, Európai Néppárthoz tartozó GERB pártja; őket pedig az Amerikából hazatért közgazdász, szintén volt kormányfő Kiril Petkov liberális koalíciója követte 23 százalékkal. Az újonnan feltörő, szélsőjobbos, ultranacionalista Újjáéledés párt lett a harmadik 13 százalékkal, őket pedig a főleg a török kisebbséget összefogó DPS párt követte. A bolgár szocialisták alig 8 százalékot szereztek, és bejutott még Szlavi Trifonov zenész és tévés celebritás protestpártja is.
A mostani választást megelőzően Kiril Petkov volt Bulgária legutóbbi megválasztott kormányfője 2021 decemberétől, de csak 2022 augusztusáig tudott hatalomban maradni, miután elveszített egy bizalmatlansági szavazást. Ezután Galab Donev addigi munkaügyi miniszter ügyvezető kormánya irányította Bulgáriát.
hogy ebből a felállásból parlamenti többséget birtokló, működőképes kormány álljon össze. A választásokon győztes GERB vezetőjeként Boriszov megkapta a kormányalakítási megbízást, és azzal próbálkozott, hogy összefogjon egy koalícióban Petkovékkal. De a liberálisok újfent leszögezték, hogy ők nem támogatnak semmiféle GERB-hez köthető kormányzatot vagy koalíciót.
Összefoghatna a GERB a kisebbségi DPS-szel és a szocialistákkal is, de ilyen irányú megállapodás sem született az elmúlt hetekben.
Most viszont új ötlettel állt elő Boriszov, ami szándékai szerint feloldhatná a Bulgáriát évek óta megbénító politikai szembenállást. A kormányfőjelöltje pedig nem más, mint Mariya Gabriel, az Európai Bizottság bolgár biztosa.
Gabriel a brüsszeli testületben az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felel – Boriszov szerint mindezek a területek éppen azok, amik a nagyobb bolgár pártok fókuszában is állnak. A volt kormányfő azt reméli, hogy ezúttal nem lesznek törésvonalak,
Boriszov a bejelentése előtt arról beszélt: olyan jelöltet ajánl majd, „aki irányítani tudja a gazdaságot, az ipart, a modernizációt”, és aki „pont a legjobb időben kezdhetne hozzá a feladatokhoz”.
Ha megválasztják Gabrielt, lesz is feladata bőven. Bulgáriát ugyanis a politikai krízis mellett tartós és összetett válságfolyamatok sújtják. Az ország népessége rohamosan fogy, ahogy a képzett és fiatalabb rétegek főleg az EU-csatlakozás óta folyamatosan hagyják el az országot. A legutóbb népszámlálás szerint alig több mint 6,5 milliós lehet most Bulgária lélekszáma. Eközben megosztja az országot az ukrajnai háború megítélése is: a hagyományosan oroszbarát Bulgáriában Petkov kormánya kiemelten támogatta Ukrajnát, különösen lőszer- és dízelellátással, és emellett leállította az orosz gáz importját is. Bulgária csatlakozni akart az euróhoz is, de az instabil politikai és gazdasági helyzet miatt jelen állás szerint 2025-re halasztották a közös európai fizetőeszközhöz való csatlakozást.
Megválasztása esetén viszont
Az 1979-es születésű Gabriel előbb Plovdivban, majd a franciaországi Bordeaux-ban végezte tanulmányait, bolgár és francia szakot, nemzetközi kapcsolatokat, politikatörténetet és összehasonlító politikatudományt hallgatva.
Gabriel 2009-ben az Európai Parlament tagja lett a jobboldali GERB párt színeiben, ahol jól tudta kamatoztatni már meglévő nemzetközi tapasztalatait és európai politikai tudását. 2014 és 2017 között az Európai Néppárt frakciójának alelnöke és a bolgár delegáció vezetője volt, és a Magyarországon is jól ismert LIBE emberi jogi EP-bizottság tagjaként, valamint az EP külügyi bizottságának tagjaként is dolgozott. Magyar szempontból fontos lehet Gabrielnek az Európai Unió Duna Stratégiájában való részvétele, a Duna-menti országok együttműködésének tervezésével.
A bolgár politikus 2017-ben bekerült a még a Juncker-féle Bizottságba Kristalina Georgieva helyére, a digitális portfolióért felelve, majd 2019-ben Ursula von der Leyen az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosnak nevezte ki –
Az Európai Néppárt most nagy örömmel üdvözli Gabriel várható előlépését Bulgária vezetőjének. Manfred Weber EPP-elnök szerint Gabrielnek „megvan a tapasztalata és a nemzetközi tekintélye ahhoz, hogy túllépjen a szófiai patthelyzeten”. Weber teljes támogatásáról biztosította a GERB pártot – most már csak azt kell Boriszovéknak elérnie, hogy Gabrielt meg is válasszák a balkáni ország vezetőjének.
Nyitófotón: Mariya Gabriel (fotó: OLIVIER HOSLET / POOL / AFP)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
