William J. Burns véleménycikkében megjegyezte, „mindig hiba alábecsülni Putyinnak az Ukrajna ellenőrzésére való rászorultságát”.
William J. Burns-nek, a CIA igazgatójának nemrég véleménycikke jelent meg a Washington Post hasábjain „Mit kell tennie ma - és holnap - az amerikai hírszerzésnek?” címmel.
Burns az írásban többek között úgy fogalmazott, hogy „ma, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatójaként sajnos azt kell mondanom, hogy elég régóta élek és szolgálok ahhoz, hogy egy újabb plasztikus pillanattal nézzek szembe – egy olyan világban, amely sokkal zsúfoltabb, bonyolultabb és vitatottabb, mint amit három évtizeddel ezelőtt, fiatal diplomataként tapasztaltam.
Ez egy olyan világ, amelyben az Egyesült Államok már nem az egyetlen nagy gyerek a geopolitikai tömbben
– egy olyan világ, amelyben az emberiség egyszerre néz szembe a veszéllyel és az ígérettel – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy most az a feladata, hogy segítsen Biden elnöknek és a vezető politikai döntéshozóknak „megérteni és alakítani az átalakult világot. És ahogy az elnök emlékeztet bennünket, fordulóponthoz érkeztünk. A hidegháború utáni korszaknak vége. A mi dolgunk az, hogy alakítsuk azt, ami ezután következik, (...) hogy a következő generációknak egy szabadabb, nyitottabb, biztonságosabb és virágzóbb világot hagyjunk” – fogalmazott.
A CIA igazgatója ezután leszögezte, hogy „a nemzetközi rend legégetőbb kihívása ma Vlagyimir Putyin teljes körű ukrajnai inváziója”.
„Az elmúlt két évtized nagy részét azzal töltöttem, hogy megpróbáltam megérteni és ellensúlyozni a sérelmek, ambíciók és bizonytalanságok gyúlékony kombinációját, amelyet Putyin megtestesít. Az egyik dolog, amit megtanultam, hogy
mindig hiba alábecsülni Putyinnak az Ukrajna ellenőrzésére és az ottani döntésekre való rászorultságát,
amely nélkül szerinte lehetetlen, hogy Oroszország nagyhatalom legyen, vagy hogy ő maga nagy orosz vezető legyen” – ismertette tapasztalatait.
Kiemelte, „ez a tragikus ragaszkodás máris szégyent hozott Oroszországra, és leleplezte gyengeségeit, miközben megmutatta az ukrán nép lélegzetelállító elszántságát és határozottságát.”
Majd arra is kitért, hogy „Oroszország agressziója félelmetes próbatételt jelent. De
Kína az egyetlen olyan ország, amelynek megvan a szándéka a nemzetközi rend átalakítására,
és egyre inkább megvan hozzá a gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai ereje is”.
***
Nyitóképen: William J. Burns. Fotó: Stefani Reynolds / AFP
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
Reggelig a legtöbb hó a Pest vármegyei Pilisszentkereszten esett, itt 22 centimétert mértek.
