William J. Burns véleménycikkében megjegyezte, „mindig hiba alábecsülni Putyinnak az Ukrajna ellenőrzésére való rászorultságát”.
William J. Burns-nek, a CIA igazgatójának nemrég véleménycikke jelent meg a Washington Post hasábjain „Mit kell tennie ma - és holnap - az amerikai hírszerzésnek?” címmel.
Burns az írásban többek között úgy fogalmazott, hogy „ma, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatójaként sajnos azt kell mondanom, hogy elég régóta élek és szolgálok ahhoz, hogy egy újabb plasztikus pillanattal nézzek szembe – egy olyan világban, amely sokkal zsúfoltabb, bonyolultabb és vitatottabb, mint amit három évtizeddel ezelőtt, fiatal diplomataként tapasztaltam.
Ez egy olyan világ, amelyben az Egyesült Államok már nem az egyetlen nagy gyerek a geopolitikai tömbben
– egy olyan világ, amelyben az emberiség egyszerre néz szembe a veszéllyel és az ígérettel – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy most az a feladata, hogy segítsen Biden elnöknek és a vezető politikai döntéshozóknak „megérteni és alakítani az átalakult világot. És ahogy az elnök emlékeztet bennünket, fordulóponthoz érkeztünk. A hidegháború utáni korszaknak vége. A mi dolgunk az, hogy alakítsuk azt, ami ezután következik, (...) hogy a következő generációknak egy szabadabb, nyitottabb, biztonságosabb és virágzóbb világot hagyjunk” – fogalmazott.
A CIA igazgatója ezután leszögezte, hogy „a nemzetközi rend legégetőbb kihívása ma Vlagyimir Putyin teljes körű ukrajnai inváziója”.
„Az elmúlt két évtized nagy részét azzal töltöttem, hogy megpróbáltam megérteni és ellensúlyozni a sérelmek, ambíciók és bizonytalanságok gyúlékony kombinációját, amelyet Putyin megtestesít. Az egyik dolog, amit megtanultam, hogy
mindig hiba alábecsülni Putyinnak az Ukrajna ellenőrzésére és az ottani döntésekre való rászorultságát,
amely nélkül szerinte lehetetlen, hogy Oroszország nagyhatalom legyen, vagy hogy ő maga nagy orosz vezető legyen” – ismertette tapasztalatait.
Kiemelte, „ez a tragikus ragaszkodás máris szégyent hozott Oroszországra, és leleplezte gyengeségeit, miközben megmutatta az ukrán nép lélegzetelállító elszántságát és határozottságát.”
Majd arra is kitért, hogy „Oroszország agressziója félelmetes próbatételt jelent. De
Kína az egyetlen olyan ország, amelynek megvan a szándéka a nemzetközi rend átalakítására,
és egyre inkább megvan hozzá a gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai ereje is”.
***
Nyitóképen: William J. Burns. Fotó: Stefani Reynolds / AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Több mint 800 milliárd eurót követel Ukrajna Európától – a nemzeti petícióban erről is véleményt mondhatnak a magyar emberek.
Julija Timosenkónál állítólag egy 45 kilogrammos arany kerekesszéket találtak a házkutatás során.
A Kreml arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nemcsak politikai, hanem nemzetközi jogi szempontból is rendkívüli.
Hiába a tagállami ellenállás és a józan ész szava, Brüsszel nem tágít. Ursula von der Leyen Cipruson jelentette be: kíméletlenül végre kell hajtani a vitatott migrációs paktumot.
Miközben Európa gazdasága ezer sebből vérzik, az Európai Bizottság elnöke Cipruson tette egyértelművé: számára Ukrajna támogatása mindennél előbbre való.
A magyar embereknek joguk van elmondani, hogy mit gondolnak arról, hogy velük akarják megfizettetni a brüsszeli háborús terv árát.
Az Európai Unió eközben már azt tervezi, hogyan lépne fel az Egyesült Államok ellen egy esetleges katonai támadás esetén.
