Nehezen hozzák tető alá az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást.
Az EU és Latin-Amerika közötti feszültségekről számol be a POLITICO, amelyhez „kiszivárgott” az Európai Unió és a Mercosur (a dél-amerikai országok közös piaca) közötti kereskedelmi megállapodás tervezete. Július 17-18 között találkozik majd az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC); a kereskedelmi megállapodást ekkor szeretné Brüsszel aláírni, világgá kürtölendő, hogy dolgozik Kínától való kereskedelmi függőségének csökkentésén.
A közös nyilatkozat európai vázlatát azonban, amely az ukrajnai háború kapcsán azt a megfogalmazást tartalmazta, hogy „a lehető legszigorúbban elítéljük Oroszország agressziós háborúját Ukrajna ellen, amely nyilvánvalóan sérti Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és fenyegeti a szabályokon alapuló nemzetközi rendet”, a latin-amerikai országok kíméletlenül megvágták –
a héten beérkezett ellenjavaslatukban Ukrajnával kapcsolatban egyáltalán nem szerepel semmiféle állásfoglalás.
Betették ugyanakkor saját tervezetükbe, hogy volt gyarmattartóiktól – Latin-Amerika esetében ez Spanyolország, Hollandia és Portugália – jóvátételt kérnek.
Ezzel egyidőben Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Moszkva helyett Washingtont vádolta meg a héten agresszióval.
A szakértői szinten már 2019-ben véglegesített szöveget emellett négy éve tartja parkolópályán az, hogy az EU a kereskedelmi könnyítésekért cserébe szigorítaná a környezetvédelmi szabályokat Latin-Amerikában. A POLITICO szerint Franciaország és Ausztria állnak a szigorú uniós környezetvédelmi igények között; az amazonasi erdőirtások aggasztják őket, illetve az, hogy
az erdőirtással létrehozott szántóföldekről származó élelmiszer érkezhet az uniós piacra (és veszélyeztetheti a franciák piacát).
Lula elnök, aki korábban az „erdőirtó” Jair Bolsonaro exelnök ellen kampányolt, és jelenleg a Mercosur soros elnöke is, „elfogadhatatlannak” nevezte az EU környezetvédelmi igényeit, s a latin-amerikai országok gyors és erős válaszát szorgalmazta.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Európai diplomaták szerint a bizottsági elnök túllépte a hatáskörét az iráni konfliktus ügyében.
Újra napirenden a terv, amely a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozná Kijev támogatását.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
Ha kinézel a berlini pezsgős vacsorák világpolgári ködéből, lenn a muszlim imára hívó müezzinek téged is zavarni fognak, mert nem fogják tisztelni a világpolgárságodat, Krasznahorkai úr.
