Nehezen hozzák tető alá az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást.
Az EU és Latin-Amerika közötti feszültségekről számol be a POLITICO, amelyhez „kiszivárgott” az Európai Unió és a Mercosur (a dél-amerikai országok közös piaca) közötti kereskedelmi megállapodás tervezete. Július 17-18 között találkozik majd az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC); a kereskedelmi megállapodást ekkor szeretné Brüsszel aláírni, világgá kürtölendő, hogy dolgozik Kínától való kereskedelmi függőségének csökkentésén.
A közös nyilatkozat európai vázlatát azonban, amely az ukrajnai háború kapcsán azt a megfogalmazást tartalmazta, hogy „a lehető legszigorúbban elítéljük Oroszország agressziós háborúját Ukrajna ellen, amely nyilvánvalóan sérti Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és fenyegeti a szabályokon alapuló nemzetközi rendet”, a latin-amerikai országok kíméletlenül megvágták –
a héten beérkezett ellenjavaslatukban Ukrajnával kapcsolatban egyáltalán nem szerepel semmiféle állásfoglalás.
Betették ugyanakkor saját tervezetükbe, hogy volt gyarmattartóiktól – Latin-Amerika esetében ez Spanyolország, Hollandia és Portugália – jóvátételt kérnek.
Ezzel egyidőben Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Moszkva helyett Washingtont vádolta meg a héten agresszióval.
A szakértői szinten már 2019-ben véglegesített szöveget emellett négy éve tartja parkolópályán az, hogy az EU a kereskedelmi könnyítésekért cserébe szigorítaná a környezetvédelmi szabályokat Latin-Amerikában. A POLITICO szerint Franciaország és Ausztria állnak a szigorú uniós környezetvédelmi igények között; az amazonasi erdőirtások aggasztják őket, illetve az, hogy
az erdőirtással létrehozott szántóföldekről származó élelmiszer érkezhet az uniós piacra (és veszélyeztetheti a franciák piacát).
Lula elnök, aki korábban az „erdőirtó” Jair Bolsonaro exelnök ellen kampányolt, és jelenleg a Mercosur soros elnöke is, „elfogadhatatlannak” nevezte az EU környezetvédelmi igényeit, s a latin-amerikai országok gyors és erős válaszát szorgalmazta.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
