Nehezen hozzák tető alá az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást.
Az EU és Latin-Amerika közötti feszültségekről számol be a POLITICO, amelyhez „kiszivárgott” az Európai Unió és a Mercosur (a dél-amerikai országok közös piaca) közötti kereskedelmi megállapodás tervezete. Július 17-18 között találkozik majd az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC); a kereskedelmi megállapodást ekkor szeretné Brüsszel aláírni, világgá kürtölendő, hogy dolgozik Kínától való kereskedelmi függőségének csökkentésén.
A közös nyilatkozat európai vázlatát azonban, amely az ukrajnai háború kapcsán azt a megfogalmazást tartalmazta, hogy „a lehető legszigorúbban elítéljük Oroszország agressziós háborúját Ukrajna ellen, amely nyilvánvalóan sérti Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és fenyegeti a szabályokon alapuló nemzetközi rendet”, a latin-amerikai országok kíméletlenül megvágták –
a héten beérkezett ellenjavaslatukban Ukrajnával kapcsolatban egyáltalán nem szerepel semmiféle állásfoglalás.
Betették ugyanakkor saját tervezetükbe, hogy volt gyarmattartóiktól – Latin-Amerika esetében ez Spanyolország, Hollandia és Portugália – jóvátételt kérnek.
Ezzel egyidőben Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Moszkva helyett Washingtont vádolta meg a héten agresszióval.
A szakértői szinten már 2019-ben véglegesített szöveget emellett négy éve tartja parkolópályán az, hogy az EU a kereskedelmi könnyítésekért cserébe szigorítaná a környezetvédelmi szabályokat Latin-Amerikában. A POLITICO szerint Franciaország és Ausztria állnak a szigorú uniós környezetvédelmi igények között; az amazonasi erdőirtások aggasztják őket, illetve az, hogy
az erdőirtással létrehozott szántóföldekről származó élelmiszer érkezhet az uniós piacra (és veszélyeztetheti a franciák piacát).
Lula elnök, aki korábban az „erdőirtó” Jair Bolsonaro exelnök ellen kampányolt, és jelenleg a Mercosur soros elnöke is, „elfogadhatatlannak” nevezte az EU környezetvédelmi igényeit, s a latin-amerikai országok gyors és erős válaszát szorgalmazta.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Kijev listát tett közzé: Magyarország kimaradt az „ukrán állampolgárságra érdemes” országok közül. Már csak az a kérdés, mi a helyzet a kettős állampolgárokkal.
A háborúpárti többség egyelőre meg tudta védeni a brüsszeli elit legfőbb emberét.
Emlékeztették a néppárti politikusokat, milyen veszélyt hordozna Magyarország számára a döntésük.
A magyar családpolitikai modell példaként szolgálhat.
Olyan LMBTQ-stratégiában gondolkodik Hadja Lahbib, amit még mi sem tudunk követni.
A Politico attól retteg, hogy Marine Le Pen pártja kerül nyeregbe. Nagy meglepetés jöhet, ha tovább mélyül a francia kormányválság.
Magyarország energiaellátásának alapja a paksi atomerőmű bővítése, miközben a két kőolajvezeték fenntartása is kulcsfontosságú az ellátásbiztonság érdekében.
A nógrádiak kimondták, mihez ragaszkodnak a világrendszerváltozás közepén.
