Megszólalt Varga Mihály az 1 milliárd eurós kínai hitelfelvétel kapcsán – itt vannak a részletek!
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/IP5JESDr-yyexeF1x5WKfpuQGrMVnF_Ilj1Y8eA-UY4/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk0ZWQ5ZGVjODZkYzQ1Mjk4NmE1ZjZkYTQyNjYyNWVh.jpg)
Ősszel egy japán Szamuráj-kötvény kibocsátására készülnek, ami tovább bővíti az ország finanszírozási lehetőségeit.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/IP5JESDr-yyexeF1x5WKfpuQGrMVnF_Ilj1Y8eA-UY4/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk0ZWQ5ZGVjODZkYzQ1Mjk4NmE1ZjZkYTQyNjYyNWVh.jpg)
Európában nem új keletű jelenség a társadalom elöregedése és a lélekszámcsökkenés, ez a születéskor várható élettartam növekedésének és a lanyhuló gyermekvállalási kedvnek az eredménye. Bár nem gondolnánk, ma már a probléma jobban érinti a kelet-ázsiai, fejlett gazdaságú országokat, mint minket.
Ez év elején kiderült, hogy 2021-ről 2022-re fordulóponthoz ért Kína, és hatvan év után olyan mértékű népességcsökkenési adatokat mutatott, hogy elvesztette a legnépesebb ország státuszát. Bár az 1,4 milliárdos lélekszámú társadalomban az évi 850 ezer fős csökkenés szinte elhanyagolható, szakértők szerint évről évre erősödni fog a tendencia. Kína esetében magyarázat lehet az 1980 és 2015 között érvényben lévő egykepolitika, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a családok nem vállaltak egy gyereknél többet, ráadásul a szelektív abortusz következményeként a népesség összetétele markánsan eltolódott a férfiak irányába.
Kínában ma már azért fizetnek, ha valaki megszüli a harmadik gyerekét”
Kína mellett Dél-Korea, Japán és Szingapúr is a népességcsökkenés problémájával küzd. A társadalom elöregedésének okai ezekben az országokban hasonlók, mint Európában, mégis érdemes vetni rá egy pillantást, mikor kezdődött a jelenség, hogyan hat a társadalmakra, és milyen lehetőségekkel kecsegtet – vagy épp fenyeget – a jövő számukra.