Rosszabbul élnek, mint egy éve: elégedetlenek Donald Tusk balliberális kormányával Lengyelországban
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
Brüsszel és az európai parlamenti képviselők aggódnak a brit lap cikke szerint.
2024 második felében Magyarország, 2025 első felében pedig Lengyelország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, de az európai parlamenti képviselők már most hangot adtak nemtetszésüknek., írja a Daily Express, amely szerint mindkét ország az EU „rosszcsontjai” közé tartozik, így félő, hogy az EU napirendjének meghatározása és a nem hivatalos döntőbíróként való fellépés alapvetően alááshatja Brüsszelt és mindent, amit képvisel. Az a tény, hogy Magyarország és Lengyelország soros elnökségének késleltetése vagy gyengítése egyáltalán szóba került, elképesztő, és ismét rávilágít a közép- és kelet-európai konzervatív-nacionalista tagállamok és a nyugati liberális országok közötti szakadék növekedésére, teszik hozzá.
Nem csoda azonban, hogy Brüsszel és az európai parlamenti képviselők aggódnak: Orbán Viktor tavaly az Európai Parlament megszüntetését követelte, májusban pedig megkérdőjelezte, hogy egyáltalán szükség van-e az EU-ra. Jövőre aztán ízelítőt kaphatunk abból, hogy Magyarország – és Lengyelország – mit tervez, miután Varga Judit leköszönő magyar igazságügyi miniszter májusban azt mondta, hogy az illegális bevándorlás és a családpolitika lesz Budapest napirendjének első számú témája, olvasható a cikkben. A soros elnökség lehetőséget adhat ezeknek az államoknak arra is, hogy bemutassák az általuk képviselt európai modellt, és azt, hogy milyen lehetne az EU általuk elképzelt verziója – erős külső határokkal és hagyományos értékekkel, zárul a Daily Express cikke.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet