Az afrikai népesség nő, a kínai pedig férfi

A születésszámok alakulása és potenciális szabályozása jelenleg az emberiséget érintő egyik legfontosabb kérdés. Míg az utóbbi évtizedekben a népesség folyamatos növekedése éhínséggel, klímaváltozással fenyeget, éppen ekkora probléma a fejlett társadalmak elöregedése. Afrikában és Indiában a túlnépesedés és a munkanélküliség lesz a legnagyobb gond, Európában, Észak-Amerikában és a Távol-Keleten viszont a dolgozó korú emberek száma csökken évről évre egyre drasztikusabban.

De mi áll a jelenség hátterében és hogyan lehetne ezen változtatni? 

Természetesen mindkét kérdésre van válaszuk a szakértőknek, de az elmélet átültetése a gyakorlatba ezen a téren sem megy zökkenő mentesen.

Hamarosan az élelemért és az ivóvízért fogunk versengeni

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb riogatása az volt, hogy az emberiség olyan rohamos mértékben növekszik, hogy azt a bolygó már nem lesz képes befogadni. Ez a félelem nem teljesen alaptalan, hiszen a második világháború vége óta, szűk nyolcvan év alatt 2 milliárdról 8 milliárdra emelkedett a föld népessége. A növekedés azóta sem állt meg, igaz, a '60-as évek óta folyamatosan csökken annak mértéke. 

A Migrációkutató Intézet igazgatója, Marsai Viktor szerint az emberiség létszáma 2100 körül tetőzhet, 10-11 milliárd főnél. Azt követően pedig ismét csökkenésnek indul a népesség, így nem kell attól tartanunk, hogy pár évtized múlva akár 100-200 milliárd embernek kell osztoznia a bolygó által nyújtott erőforrásokon.

Ez azt jelenti, hogy míg a legtöbb fejlett országban már megállt a népességnövekedés, főleg Afrikában és Dél-Ázsia egyes országaiban még jóval több gyerek születik egy évben, mint ahány ember meghal. Ahogy viszont egy társadalom elér egy bizonyos fejlettségi szintet, a trend megfordul, és egyre kevesebb gyerek kezd születni. Várhatóan Afrikában fog a legtovább emelkedni a születések száma, pedig a feketének nevezett kontinens országai sem egyformák, sőt.

A kontinens túlnépesedése tovább növelheti az éhínség és a szegénység mértékét, és amíg nincsen Afrikában elegendő munkahely, az elvándorlás is mindennapos, ami a fejlett országokban okozhat társadalmi bonyodalmakat. 

Afrikában találhatók a világ legfiatalabb országai. A kontinensen 18 év az átlag életkor.

Ez azt jelenti, hogy a születésszámok is itt a legmagasabbak. Afrika országaiban átlagosan 2-től 6-ig terjed a termékenységi arányszám, vagyis az itt élő termékeny korú nőknek átlagosan ennyi gyerekük születik. A Közel-Keleten, az Afrikához közel első országokban Jemenben, Ománban, Irakban és Szaúd-Arábiában elegendő gyerek születik a növekedés fenntartásához, csakúgy, mint kicsit távolabb, Pakisztánban, Afganisztánban, Türkmenisztánban, Indiában, Bangladesben és Mianmarban.

A kontinens többi országa lassan Európa, Amerika és Óceánia trendjéhez alakul, Európában viszont már a (bennszülött) népességcsökkenés jelenti a nagyobb gondot.

Ki fog dolgozni?

Valamivel új keletűbb probléma, de itt, Európában hasonlóan riasztó jövőképet fest le az a tény, hogy bár a világban egyre csak többen és többen leszünk, mégsem lesz elég fiatal, aki 20-30-40 év múlva kifizesse a nyugdíjunkat.

A demográfiai átalakulás során természetes jelenség, hogy a halálozási arányszám csökkenésnek indul, párhuzamosan a születésszámok csökkenésével, vagyis elkezdenek tovább élni az emberek, miközben a születések száma a fenntarthatóságig (2.1 gyermek/nő), majd a legtöbb esetben az alá csökken. Így a népességnövekedés megáll, akár természetes fogyásnak is indul.

Ez alapvetően nem is lenne probléma, ám a hosszútávú csökkenés nehéz gazdasági helyzetet idéz elő, illetve a fejlődő országok növekedésével a társadalom kicserélődése fenyeget.

Európában, csakúgy, mint az USA-ban, a világjárvány hozott fordulatot: az 1960-as évek óta tartó folyamatos növekedést követően először 2020-ban mutatott csökkenő tendenciát a népesség.

Igaz, a növekedés mértéke már jóval korábban kezdett alábbhagyni, sőt, 

2020-ban már 800 ezer bevándorló érkezése mellett is csökkent az európai népesség. Bár a különböző tagállamokban nem egyforma mértékben csökken a népesség, a termékenységi ráta egyik országban sem éri el a növekedés fenntartásához szükséges 2,1-es arányt.

Így csökken a fejlett országok népessége

Magyarország sajnos nem  emelkedik ki a többi tagállam közül. Az 1,56-os termékenységi rátával pár tizeddel Hollandia és Belgium mögött vagyunk, de megelőzzük Portugáliát, Németországot, Ausztriát és Olaszországot is. Kiemelkedően alacsony, 1,3 alatti a termékenységi ráta több szomszédunknál: Romániában, Szlovéniában és Ukrajnában is, de Lengyelország is a sor végén kullog.

Franciaország még viszonylag jól áll az 1,8-as mutatóval, igaz ebben benne vannak a tengerentúli régiók adatai is. Az Indiai-óceánban található Mayotte-ban például közel 6-os termékenységi rátát mértek 2004-ben.

A népességcsökkenéshez nagyban hozzájárul, hogy 

Az Egyesült Államokban a legfrissebb adatok szerint 1,64-en áll a termékenységi ráta. A koronavírus kirobbanásakor volt egy rövid visszaesés, majd egy kisebb felemelkedés a születésszámok tekintetében. Május végi adatok szerint most ismét egyre kevesebb gyerek születik az Egyesült Államokban, akárcsak északi szomszédjában, Kanadában, ahol 1,4 körüli a termékenységi arányszám.

Amerikában érdekes helyzet alakult ki az elmúlt egy évben a Legfelsőbb Bírság tavaly nyári döntése nyomán, amelynek értelmében eltörölték a Roe kontra Wade ítéletet, és az abortusz szabályozása ismét a tagállamok hatásköre lett.

A várakozások szerint azokban az államokban, ahol szigorítottak az abortusz törvényen, növekvő születésszámokra kellene számítani. Ez Texasban be is igazolódott. Június eleji adatok szerint 

Latin-Amerika és a karibi térség népességét érintette leginkább a koronavírus-járvány, ahol két év alatt jelentősen visszaesett a születéskor várható élettartam. A térségben a születésszámok aránya 1960 óta folyamatosan csökken, 2015-re pedig elérte azt a szintet, amivel már nem növekszik tovább a népesség. Kubában, Brazíliában, Bolíviában és Uruguayban kifejezetten alacsony, Paraguayban, Guatemalában, Hondurasban, Belize-ben és El Salvadorban pedig a lokális átlaghoz képest magas a születési arány.

A termékenységi arányszám alapján felállított sorrendet a távol-keleti országok zárják. Kína, Japán és Dél-Korea népességcsökkenéséről korábban már részletesen beszámoltunk, de hasonlóan nehéz helyzetben van Makaó, Hongkong, Tajvan és Szingapúr is.

Ezekben az országokban is évek óta 2 alatt van a termékenységi arányszám, ráadásul a magas születéskor várható élettartam miatt itt a legvalószínűbb a társadalom elöregedése.

Kínában ráadásul még az is komoly gondot okoz, hogy 

mert társadalmi és gazdasági okokból úgy döntöttek, nagyobb szükségük van inkább egy fiúgyermekekre. 

Éppen ezért nemcsak, hogy elöregedik Kína népessége, de a megújulásra is sokkal kisebb az esély, hiszen a kínai férfiak nehezen találnak párt maguknak. Ez már most nők beáramlásához vezet egyes környékbeli országokból, ami viszont helyben okoz további nőhiányt, ami további társadalmi feszültségekhez vezet.

A Föld népességét tekintve összességében nincsen akkora probléma, mint azt gondoljuk – az évszázad végére 10 milliárd körül tetőzik, majd lassan csökkenni kezd a bolygó népessége –, viszont a két szélsőséget lokális szinten kell kezelni. Míg a fejlett országokban a fiatalok gyermekvállalási kedvét kell az államoknak valahogy feltornászni, az Afrika előtt álló legnagyobb kihívás a munkahelyteremtés és a jó munkaerő becsatornázása lesz a következő évtizedekben.

Nyitókép: R. Satish BABU / AFP