Optimista ukrán jövőképet vázolt fel a CNN-nek Olekszij Reznyikov.
Ukrajna védelmi minisztere a CNN-nek adott interjút, ahol elmondta: a jövő évi NATO-csúcstalálkozóra úgy tekintenek, mint Ukrajna csatlakozásának lehetséges időpontjára.
Ki tudja, talán nagyon fontos nap lesz ez Ukrajna számára”
– hangoztatta Olekszij Reznyikov, majd hozzátette: „ez csak az én előrejelzésem”.
Az Egyesült Államok és más NATO-országok korábban leszögezték, hogy a háború miatt lehetetlen most felvenni Ukrajnát. A szövetség 5. cikkelye szerint, ha valamelyik tagot támadás éri, a szövetségesek a tagország segítségére sietnek.
Reznyikov elismerte, hogy Ukrajna csak akkor csatlakozhat a szövetséghez, ha a háború véget ér. Arra a kérdésre, hogy szerinte jövő nyárra vége lesz-e a háborúnak, gyorsan válaszolt:
Igen. Meg fogjuk nyerni ezt a háborút”
A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna szövetségbe való felvételének előnyei csak növekedtek, mióta kitört a háború.
„A győzelem után a NATO érdeke lesz csatlakozásunk, mert a szövetség valódi keleti pajzsává, Európa keleti pajzsává válunk” – hangoztatta. Ukrajna „valódi harci tapasztalatot szerzett – hogyan lehet az oroszokat elrettenteni, legyőzni őket a NATO szabványos fegyverzetének használatával” – tette hozzá.
Nyitókép: ANDRE PAIN / AFP
Hont András keményen bekérdezett, de a kormányfő nem jött zavarba – ez volt az év egyik legjobban várt interjúja.
Az ukrán elnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelek szerint Oroszország 60 ezer katonát vonultat fel Szumi közelében.
A Tisza Párt megkérdőjelezhető hitelességű közvélemény-kutatásáról is beszélt a kormányfő.
Zelenszkij pozíciója meginog, miközben Washington a fegyverszünet árát számolja. A háttérben titkosszolgálatok, globalista érdekek és nemzeti túlélési stratégiák feszülnek egymásnak.
Világos fenyegetést kapott Németország.
Ukrajna EU-csatlakozása és Magyar Péter mellett a miniszterelnök arról is beszélt, mi történne, ha reggel elütné a villamos.
Őszinte vélemény a 23-szoros Grand Slam-győztes Serena Williamstől.
Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása elképesztő mennyiségű CO₂-t termel.
