A kiszivárgott tanácsi dokumentumok szerint számos témában a magyar álláspont mögé sikerült többséget szervezni.
Június 29-30-án csúcstalálkozón gyűlnek össze Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői; az eseményeket a Mandiner is a helyszínről követi. Ukrajna, a bővítés, az önálló európai biztonságpolitika, Kína és a migráció is terítéken vannak, s az előzetes hírek szerint sokkal kevesebb konfrontáció várható Magyarország és a többi uniós tagállam között, mint az elmúlt hónapokban –
Az összes tárgyalt téma közül az orosz-ukrán háború ügyében várható a legkevesebb változás a csúcsot követően. A sikertelen Prigozsin-lázadás nem írta át alapvetően az EU Ukrajna-politikáját, nem változott az az elv, hogy az EU világos cél vagy határ nélkül, „ameddig szükséges” alapon támogatja Ukrajnát, és az ország finanszírozása mellett is elkötelezik magukat az elkövetkezendő évekre, a tizennyolcmilliárd eurós idei segélycsomag tehát minden bizonnyal nem az utolsó volt, s az is várható, hogy az Európai Befektetési Bank jelentősebb szerepet vállal majd az ukrajnai infrastrukturális újjáépítésben.
A nemrég elfogadott tizenegyedik szankciós csomag után további szankciókról most nem tárgyalnak a kormányfők. Az eddig elfogadott szankciós csomagok közül ezt tartott a legtovább elfogadni, Magyarország a tárgyalásban érintett forrásaink szerint azt követően adta rá áldását, miután elérték, hogy
(Itt információink szerint arról van szó, hogy a magyar-orosz nukleáris technológiai együttműködést megnehezítő passzusokat tudta a magyar fél kigyomlálni a szankciós csomagból.)
A háborús szponzorok Ukrajna által fenntartott listájával kapcsolatban is úgy tudjuk: bár azt még nem sikerült elérni, hogy keleti szomszédunk le is vegye erről a listáról az OTP-t, az
senki nem nehezményezi, hogy Magyarország ezen a fórumon is felveti ezt a sérelmét.
Magyar szempontból talán az lehet Ukrajna ügyében az egyetlen pozitív fejlemény, hogy a Tanács ismét határozottan rögzíti majd: az Ukrajna támogatására tett lépések egyetlen tagállam védelem- és biztonságpolitikai érdekeit sem sérthetik, tehát Ukrajna ügyében továbbra sem vitatják el az önálló külpolitikára.
Bár az Európai Unió bővítésének kapcsán jelentős előrelépésekről politikai akarat híján nem számolhatunk be, apró meglepetések azért várhatók az EU-csúcson: előzetes információink szerint sokkal pozitívabb értékelést adnak majd Moldova előrelépéséről a tagállamok, mint Ukrajnáéról, és a grúz EU-tagság – mely mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a grúz miniszterelnök társaságban nemrég nyilvánosan is kiállt – kapcsán is várható legalább egy apró gesztus.
A Balkán-politikában még egy pikáns állásfoglalás várható: az Európai Tanács minden bizonnyal nem áll majd Koszovó pártjára a koszovói-szerb konfliktus legújabb felvonása kapcsán, azaz nem köteleződik el amellett, hogy a tömbszerbség lakta Észak-Koszovóban a nullához konvergáló választási részvétel mellett megválasztott albán polgármesterek elfoglalhassák hivatalukat – ehelyett új választások feltételeinek megteremtése mellett kardoskodik majd.
Meglepetés várható az európai stratégiai autonómia területén: ugyan csak az ukrajnai háború farvizén és az Ukrajnának juttatandó lőszerek közös beszerzése mögé bújva, de
A Tanács döntései között várhatóan szerepelni fog az európai lőszergyártás felfuttatása, illetve az európai haditechnikai ipar jelentős fejlesztését célzó lépések közös haditechnikai beszerzési csatornák megnyitásán keresztül. Emellett befektetési program is indul az önálló európai védelmi iparba. Magyarország ezen a területen számos jelentős német hadiipari vállalat idecsábításával az EU többségénél előbb lépett, de most az EU-tagállamok várhatóan elkötelezik magukat egy olyan javaslatcsomag mellett, amely tartalommal töltheti meg az Emmanuel Macron és Orbán Viktor által is hangsúlyozott stratégiai autonómia-koncepciót.
Ugyanakkor európai védelempolitikával foglalkozó forrásaink szerint a közös európai hadsereg tekintetében előrelépés nem csak most, de belátható időn belül sem várható.
Bár az elmúlt hetekben a kötelező migránskvótát újracsomagoló tanácsi állásfoglalástól volt a leginkább hangos a magyar sajtó, ezen a tanácsi ülésen ezzel kapcsolatban nem várható fejlemény. A magyar miniszterelnök célja a tárgyalások során valószínűleg az lesz, hogy elérje: a tagállamok köteleződjenek el a korábbi tanácsi gyakorlatban és határozatokban is rögzített konszenzusos döntéshozatal mellett a kvóta ügyében is.
Kifejezetten előremutató döntések várhatók viszont egy sor egyéb bevándorláspolitikai területen. Ursula von der Leyen bizottsági elnök miniszterelnököknek küldött nemrégi leveléből úgy tűnik, hogy az Európai Unió és Törökország között 2016-ban megkötött, azóta többször meghosszabbított, és a balkáni migrációs útvonalat igen jelentős mértékben tehermentesítő kétoldalú megállapodások rendszere mellett elköteleződik az Európai Unió.
Ez – mint azt a tanácsi egyeztetésekben résztvevő magyar forrásaink is megerősítik – tökéletesen egybeesik azzal a magyar bevándorláspolitikai alapelvvel, hogy a gond idehozása helyett a segítséget kell a migránsok származási országaiba vinni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök, valamint Giorgia Meloni olasz és Mark Rutte holland miniszterelnökök június közepi tunéziai látogatásával kezdetét vette a migrációt korlátozó megállapodások megkötése az észak-afrikai térségben,
Tunéziával megerősített tengeri és szárazföldi határvédelemről, valamint a nem túl sikeres kitoloncolásoknál nagyobb eredményekkel kecsegtető uniós önkéntes visszatérési program kiterjesztéséről sikerült megállapodni, és hasonló tárgyalások folynak Egyiptomban is. Emellett a migráció európai menedzselése helyett annak okait kezelő uniós programok indultak ezen országokon túl Bangladesben, Marokkóban, Pakisztánban és Nigériában.
Kisebb összegben és a magyar, illetve a görög határt figyelmen kívül hagyva ugyan, de történtek előrelépések a schengeni külső határok megerősítésére is: 140 millió eurót különítettek el elektronikus határvédelmi rendszerek beszerzésére, a bolgár-török és a román-szerb határ megerősítésére pedig 55,8 millió eurót. Emellett regionális csempészetellenes és határvédemi megállapodások köttetnek majd Észak-Afrikával és a Nyugat-Balkán országaival is.
Kína ügyében az Európai Tanács információink szerint kifejezetten mérsékelt állásfoglalásra készül,
A tagállamok várhatóan megerősítik majd, hogy Kína egyszerre partner, versenytárs és rendszerszintű rivális, ugyanakkor rendszerszintű eltéréseik ellenére az Európai Unió és Kína közös érdeke a konstruktív és stabil kapcsolatra való törekvés. A tagállamok várhatóan rögzítik, hogy az Európai Unió nem tervez leszakadni Kínáról vagy önmagába fordulni, ugyanakkor tesz majd lépéseket függőségei csökkentésére, a Kínával való gazdasági verseny kiegyenlítettebbé formálására.
A tanácsi döntések előkészítési folyamatában Kína az egyik legforróbb téma volt, kifejezetten nagy meccsek folynak a tanácsi végkövetkeztetések minden egyes mondatáért, így a csúcstalálkozó végén a miniszterelnökök sajtótájékoztatója minden bizonnyal tartogat majd meglepetéseket. Jelen állás szerint ugyanakkor kikerült a javaslatból két Kínával szemben megengedőnek mondható állásfoglalás – azt, hogy az EU politikája nem irányul Kína gazdasági fejlődésének megakadályozására, illetve az, hogy az EU a Tajvani-szoros két partjának konstruktív fejlesztésére törekszik, és a feleket párbeszédre buzdítja. Utóbbi helyett jelenleg az a Kínával szemben keményebb javaslat áll győzelemre, hogy a Tanács – Kínát nem nevesítve – ellenzését nyilvánítsa ki minden olyan törekvéssel szemben, amely erőszak alkalmazásával egyoldalúan változtatná meg a Tajvan ügyében uralkodó status quót. Ezzel egy időben ugyanakkor az Európai Tanács várhatóan meg fogja erősíteni elkötelezettségét az egy Kína-elv mellett.
A magyar szempontból jelentős fejleményekről folyamatosan tudósítunk.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
