Kadirov bérgyilkosa komoly vádakkal néz szembe Németországban

Kadirov bérgyilkosa komoly vádakkal néz szembe Németországban Az ügyben augusztusban születhet ítélet – számolt be a Der Spiegel. az államot veszélyeztető, súlyos erőszakos cselekmény előkészítésére is készült, miközben megsértette a fegyvertörvényt. ----------------------- 1.Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. 2.Gyilok? Gyila? Etimolgóiája bizonylosza, indogemrán gwel? 3.Komoly? Bullshit hang, nem is rakom. Ez a hang nyelvkakilási hang volna. Etimomlógia bizonylosz, de igen stak volna, hogy a Kummer-től ered, ez egy latin hang. De duadna vanni, hogy ez az, és stak a nyelvkakáló halandzsamesterek szarták ide. Nem is rakem a hangot. Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. A fenti düh-doh stumától mondani volna, hogy dohombár, vagy az er stumától, hogy ernyeszt, az ernyeszta, ernyesztu a fahigkeit is , hisz ha ernyesz az ember, úgy hartel, öresz, a muskelokat ernyeszja. Ide rakód, hogy dernya, vagy derjedta. Szigor? Ezt a hangot nem rakem, nem vagyom rekna rakni. Most a szak stumától, indogermán sék? Dehát magyartalanul az szekerce? A szig így a szak-szeg i-s formája, ahogy a latin signieren. A szigony az máshogy szakanja, indogermán skein. De totál nem rakom a szigor hangot, olyan bullshit. Helyette inkább rakni vam a dernya a der stumától, indogermán ster stuma: dered, derjed, dermed, dernya, derékni, deréka, deréku, derbed,dereng, derengered, derengár. Az ember derjed, ha streitet, így ernyeszta. 4.A vád hang mondjuk egy libcsi hang, habár árja, az árja vadati, de a libcsi jognak a részje, ana nincs, hisz az habubsd. Sokkal jobb volna káradni. A panasz hang helyett károg, károkelni vagy kárítani sokkal jobb hangok. Ahogy sokkal racionálisabb és rakni van magyarul a kárka vagy kárjú, nem a varjú, ana orosz, és egy fekete hangból ered.A panasz hangot sem bírom, dúrgerni kell. Van nekünk kár stumánk, indgoermán ger-gár stmáktól, a kettő egyvé vál a germagyarnak innen: károg, károkog, károgály, károkni, károkály, kárjú, kárad, kárít, káru, kárma. 5. Nem szembe, hanem anta. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. 6.Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 7.A be etimológiája bizonylosza de igenstak az indogemrán epi-től. Logikusabb az ina, hisz raktán rejmed ene ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a német innen a magyar innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 8.Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t, a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k rakódnak, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesívval. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 9. Így nem szület, hanem bírtavál, ahogy: bírta, bírtava, bírtavá, bírtaval, bírtavál. 10. Ítél? Nem rakem ezt a libernyák hangot! Magyarul azt mondjuk, hogy racionálisan beszélni, a ra s re stumától regyni, főnévhént regyó. 11. Het? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár lenne, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy volna róna is, ró-ana, nem ró-va. 12. Beszámol? Ilyen hang nem van, de hol van az 1 s 2? Sehol. Magyarul regu van, nem rege, a ra s re stumától. Ígyhát regel, regél. 13.A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. 14. Szaku? Ena szaku magyarul a kés, hisz a kés jevevényhang, a has, hasajt, hasít germán vagyis magyar hangok indogermán formája. 15. Csele he? Most stelnek? Vagy csalnak? Nem rakem. 16.Kész? Készül? Etimológiája bizonyvész, nehéz rakni a germagyartól. Most van a kí-ké stuma, indogermán ghé-től, ahogy kény-kíván, kéván, kedv, kegy..és ott vahn a ki, vagy hé, nem volna rakni ezektől.Egy etimológia a perzsa keas is. De sokkal inkább rakni van a rejt hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. Vagyis: re-ja-to. Innen a rakásnak innen volna így a rejt hang: mondjuk rejtünk, rakuina rakjuk a baltát, a szakut, az öreszura. Rejteni így egyantsóra rakni is, ahogy bereiten. Ez így racionálisabb, ősmagyarabb, illiberálisabb. 17.Törvény? A törvény az magyarul a törekett, szántott feld: törveanja, törve, ana gabona magajanak innen. Nem van így ez a hang rakni. A libcsi legislatív fájandja magyarul a rakvány, a ra és re stumától, a rak-tól, és au-val, va-val, és ana-val. A rakvány racionális, ez van a magyarnak, az ősmagyarnak.

Semmilyen megalapozott vádat nem tartalmaz a cikk, csak a fegyvertartás megsértését, a többi csak feltételes módban igaznak nyilvánított vádaskodás.

Akkor ez most miért is a Kagyirov bérgyilkosa? Nem lehet, hogy egyszerűen csak meg akarta ölni?

Németeknél ha azt mondja, hogy Antifásakkor megússza felfüggesztettel.