Akik az EU-ról álmodnak – így áll most Ukrajna, Moldova és Georgia csatlakozása

Ukrajna, Moldova és Georgia (Grúzia)

amelyre az Európai Tanács rekord gyorsasággal reagált is.

A 2022 júniusi csúcstalálkozón – kevesebb mint négy hónappal a kérvények benyújtása után – a tagállamok vezetői elfogadták Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát. Bár Georgia egyelőre nem lehet tagjelölt, ők is megkapták a lehetőséget, hogy egyszer a jövőben csatlakozzanak, amennyiben végrehajtják a szükséges reformokat. A Tanács Ukrajnának hét, Moldovának kilenc, Georgiának pedig tizenkét változtatási javaslatot írt elő ahhoz, hogy továbbléphessenek a csatlakozási procedúra következő szakaszába.

Az, hogy az EU ilyen gyorsan reagált a három ország kérvényére, koránt sem jelenti azt, hogy akár Ukrajna, akár Moldova, akár Georgia a közeljövőben EU-tag lehet.

jelenleg pedig nyolc ország várakozik tagjelölti státuszban, illetve van két potenciális tagjelölt is, Georgia és Koszovó.

De mit is kell tennie a három legfrissebben csatlakozni kívánó országnak?

Georgia esetében az uniónak fenntartásai vannak az állam demokratikus működését illetően. Ezzel szemben Ukrajnában és Moldovában az EU megítélése szerint a legutóbbi választások demokratikusan zajlottak. Utóbbi két országnak a korrupció és az oligarcha réteg felszámolását tűzték ki elsődleges céljául. Mindhárom esetben – csakúgy, mint minden új csatlakozni kívánó országnál –

Egy 2023 márciusában megjelent tanulmány szerint a júniusi csúcstalálkozó után mindhárom ország igyekezett a lehető leggyorsabban eleget tenni az EU-s kéréseknek. Ez érthető, hiszen mindhárman egyfajta menedékként tekintenek az unióra, amely megvédheti őket Oroszországgal szemben.

Az Európai Tanács szerint a kérvény benyújtásának idején mindhárom országban problémák voltak az igazságszolgáltatással, a korrupcióval, az oligarchia szerepével, valamint az emberi jogok érvényesítésével. A márciusi adatok azt mutatják, hogy a legutóbbit illetően Ukrajnának és Moldovának sikerült jelentős eredményeket elérnie, a többiben viszont még mindhárom ország fejlődésre szorul. Az előírt változtatásokból Ukrajnának kettőt, Moldovának egyet, Georgiának pedig hármat sikerült teljesítenie, ami azt mutatja, hogy még bőven van miben fejlődniük.

A bővítéssel kapcsolatos következő lépéseket az EU attól teszi függővé, hogy mikor sikerül a jelentkezőknek minden eddig megszabott feltételt teljesítenie.

A Bizottság feltehetően mindhárom tagállamnál a következő lépések megtételét fogja szorgalmazni.

Ez Ukrajna és Moldova esetében azt jelentené, hogy megkezdődhetnek a nemzetközi tárgyalások, Georgia pedig – a többiektől egy lépéssel lemaradva – tagjelölti státuszt kaphat.

Ugyanakkor a Bizottság jelentésétől függetlenül mind a 27 tagállam jóváhagyására szükség van a továbblépéshez, ami egyáltalán nem borítékolható. Bár Brüsszelben többen bíznak abban, hogy a tagállamok hamar egyetértésre jutnak a kérdésben, hiszen 2024-ben döntések szempontjából egy nem túl aktív év várható. Egyrészt az európai parlamenti választások miatt, másrészt azért, mert a teljes Európai Bizottság kicserélődik, harmadrészt pedig azért, mert új elnöke lesz az Európai Tanácsnak. Egyszóval mindenkinek érdeke, hogy még 2023-ban hasznos döntések szülessenek.

Miért akar most mindhárom ország EU-tag lenni?

Míg az orosz invázió előtt nem sok szó esett a három ország EU-s csatlakozásáról, az utóbbi időben egyre sürgetőbbnek mutatkozik ez a lépés. Ahogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Zelenszkij azonnal kérte az ország felvételét az EU-ba,

Ugyanez motiválta Moldovát és Georgiát is. Előbbi a háború kitörése óta attól tart, hogy Oroszország egy számára barátságos rendszert segíthet hatalomra az országban, amellyel újabb székhelyről támadhatná Ukrajnát. Ezekről a félelmekről beszélt Arnold Dupuy, a washingtoni Athlantic Council szakértője a hétvégi EU-párti moldáv tüntetés után.

„Moldova minden igyekezete ellenére, hogy független maradjon, a Kreml célkeresztjében találta magát. Akár akarják, akár nem, ők is részesei lettek az ukrajnai konfliktusnak” – jelentette ki, majd hozzátette –

azáltal, hogy egy oroszbarát rendszert segítenek hatalomra, amelynek segítségével megtámadhatják Ukrajnát. A Kremlnek ez a terve eddig nem bizonyult olyan hatékonynak, mint remélték, és csak megerősítette a kormány azon törekvését, hogy mihamarabb csatlakozni akarjon a NATO-hoz és az EU-hoz”.

A minapi tüntetésen az ország elnöke, Maia Sandu azt nyilatkozta a Politicónak: Moldova készen áll, hogy megkezdje a tárgyalásokat az EU-s csatlakozásról, ami reményei szerint év végén meg is történik.

Georgia esetében is a túlzott orosz befolyástól való félelem sürgeti a csatlakozást. Az elmúlt évtizedekben az ország mindig is hangot adott abbéli vágyának, hogy az európai közösséghez tartozhasson, a történelmi közelségre hivatkozva. Az ország viszont Ukrajnához hasonlóan feszült viszonyt ápol Oroszországgal, amely igyekszik meggátolni Georgia közeledését akár a NATO-hoz, akár az EU-hoz. 2008 óta az ország két északi szakadár területe,

Míg az ország lakossága többnyire nyugat felé húz, a jelenlegi politikai vezetők igyekeznek kimaradni a háborúból. Az országban 2012 óta kormányzó Grúz Álom párt politikája sok szempontból nem tetszik az EU-nak, ez az egyik fő ok, amiért Georgia még nem kaphatott tagjelölti státuszt.

A csatlakozást az is nehezíti, hogy mind Moldova, mind Grúzia területén vannak orosz támogatottsággal rendelkező szakadár régiók.

Bár a háború miatt mindhárom ország sürgősnek érzi, hogy mihamarabb az Európai Unió tagja legyen, erre feltehetőleg 2030 előtt egyikük esetében sem fog sor kerülni.

Nyitókép: Ukrainian Foreign Ministry / Anadolu Agency / AFP