Lengyel, orosz nem jó barát – de azért tovább folytatják a kereskedelmet

Nemrég egy interjúban háborodott fel Piotr Glinski lengyel kormányfő-helyettes, amiért szerinte „fél Európa” és a lengyel ellenzék is abban reménykedik, hogy javítani lehet majd a kapcsolatokat Oroszországgal. Szerinte azok, „akik a háború gyors lezárását akarják, valójában a mögöttük álló érdekcsoportok túszai”. A kormányfő-helyettes szerint emiatt fennáll, hogy az „veszély”, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti viszony visszatér abba az állapotba, amelyben a háborút megelőzően volt.

Valóban, tavaly február óta

valamint Oroszország lehető legszigorúbb elszigetelésének. Amellett ugyanakkor, hogy Lengyelország és Oroszország gazdasági együttműködése valóban visszaszorult, ugyanakkor korántsem beszélhetünk arról, hogy a két ország teljesen elvágta volna kapcsolatait.

Az elmúlt hónapokban viszont több olyan hír is napvilágot látott, amely azt jelzi, hogy a harcias oroszellenes propaganda mellet

Márciusban a német Berliner Zeitung tudósított arról, hogy Lengyelország jelentős mennyiségű – olcsó – orosz zöldséget importál. A lap beszámolója szerint „tucatjával” érkeznek folyamatosan az orosz zöldséggel megrakott teherautók Bronisze – Varsó egyik elővárosa – nagybani piacára.

Az orosz zöldségek ugyanis jóval olcsóbbak, mint az unión belül termelt versenytársaik. A lap szerint az egyik mozgatórugója annak, hogy egyre keresettebbek az olcsó orosz zöldségek, éppen az Oroszország elleni szankciók, amelyek Lengyelországban is az energiaárak emelkedéséhez vezettek. Ennek következtében pedig a helyi gazdáknak nehézséget okoz a magasabb energiaköltség fedezése, ami végül az élelmiszerek árának növekedéséhez vezet.

Varsó számos alkalommal hangoztatta azt az elmúlt egy évben, hogy szinte teljesen függetlenedni tudott az orosz energiahordozóktól. Ezzel szemben például a lengyel Rzeczpospolita című lap arról írt a múlt hónapban, hogy tovább növekedett az orosz cseppfolyósított propán (LPG) importja. Ahogy az orosz zöldségeknél az LPG esetében is annak ára a döntő tényező, ugyanis olcsóbb, mint a nyugati – norvég, svéd, dán – alternatívái. Az ország egyik vezető LPG-importőre szerint az orosz és a nyugati LPG ára közötti különbség olyan mértékű, hogy ügyfeleinek többsége nem érdeklődik a nyugati eredetű gáz iránt. A Rzeczpospolita cikke szerint

Az orosz LPG a teljes lengyel üzemanyagpiac mintegy 14 százalékát teszi ki – olvasható a cikkben. A statisztikák szerint tavaly Varsó 710,3 millió euró (266 milliárd forint) értékben vásárolt orosz LPG-t, miközben az EU több tagállamának teljes importvolumene 417 millió euró (156 milliárd forint) volt – írta a lap. A Reuters szerint egészen idén februárig a lengyel olajszükséglet 10 százalékát is Oroszországból fedezték, Mateusz Moraviecki ígérete szerint az idén ez nulla százalék körülire fog csökkenni, de pontos számot nem árult el.

A lengyel import mellett ugyanakkor jóval jelentősebb az Oroszországba irányuló export. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unión belül Németország és Olaszország mögött

A lengyel export miután a tavalyi év első felében hirtelen csökkenésnek indult, az év második felében már újra növekedést mutatott – írta a lengyel Forsal című lap. 2022 negyedik negyedévében Lengyelország 1,2 milliárd euró (449 milliárd forint) értékben exportált árukat Oroszországba. Igaz ez még mindig 41 százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest. A lap szerint az export értéke havonta mintegy 300 millió euró (112 milliárd forint) körül mozog.

Az Oroszországba irányuló lengyel export összértéke 2022-ben 4,7 milliárd euró volt (1762 milliárd forint) – tették hozzá. Az Oroszországba irányuló lengyel exportot az ipari termékek dominálták A második helyen a különböző műszálak álltak, a harmadik helyen pedig a gyógyszerek álltak, ami tényleges 18 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. A lábbelik esetében is nőtt az Oroszországba irányuló export.

Természetesen voltak olyan területek is, ahol csökkent az export értéke: nagymértékű visszaesés volt például a gépjárművek (69 százalék), az elektromos cikkek (51 százalék) értékesítésében. A robbanóanyagok és lőszerek kivitele pedig gyakorlatilag megszűnt.

Nyitókép: Gettyimages