Moszkva radioaktív felhővel riogat, de bizonyítékokat nem tud felmutatni

Ahogy arról a Mandineren beszámoltunk, Moszkva azzal riogat, hogy szegényített uránnal töltött lőszerek megsemmisítése egy radioaktív felhőt okozott, amely Európa felé sodródik. Nyikolaj Patrusevtől, a Biztonsági Tanács titkárától származik a fentebbi állítás, aki nyilatkozatában az amerikai elnököt is kritizálta, amiért újabb, ukránoknak szánt támogatásokat jelentett be, szerinte az ő hibájuk a radioaktivitás emelkedése. 

 – állítja Patrusev, továbbá szerinte vegyi és biológiai fegyvereket fejlesztenek Ukrajnában az amerikaiak. Patrusev nehezményezte azt is, hogy az amerikaiak még mindig nem kértek bocsánatot, amiért 1945-ben atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira.

Massimo Sideri, a Corriere della Sera olasz napilap rovatvezetője a témával foglalkozó cikkében lehűti a kedélyeket, és megjegyzi, hogy a szegényített urán egy nehézfém, „amely semmiképpen sem lehet oka bármilyen radioaktív jelenségnek, legkevésbé a levegőben”. „Amennyiben egy szegényített uránt tartalmazó hadianyagraktárt ért találat, biztosak lehetünk benne, hogy annak nem lesznek drasztikus következményei” – jegyezte meg. Sideria arra is rámutatott, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nem adott ki semmilyen figyelmeztetést.

Semmi sem támasztja alá az orosz állításokat

Magyarországon a vitatott kérdésről 2001-ben Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet akkori docense írt tanulmányt. Értekezésében kifejtette, hogy a szegényített urános lövedékek nem okoznak nagy sugárszennyezést. Mindezek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a sugárfertőzés veszélye elenyésző, ugyanakkor a kémiai mérgező hatása komoly lehet.

Aszódi szerint a talajon szétszóródott lövedékek okozta sugárterhelés minimális, a felrobbanással járó uránpor belégzése azonban halálos nehézfém-mérgezést okozhat – az utóbbi azonban csak azokat a katonákat fenyegeti, akik közvetlenül a becsapódás mellett tartózkodnak. A bombázás területén élők egészségére az uránpor és a lövedékek talajba kerülése szintén minimális egészségkárosító hatással lehet, ugyanakkor a talajvízbe vagy a növények és

– tette hozzá.

A szegényített urán az atomerőművi üzemanyag-előállításhoz használt urándúsítás mellékterméke. Az atomenergiát használó államok kezén az évtizedek alatt hatalmas mennyiségű szegényített urán halmozódott fel, és mivel radioaktivitása alacsony, ugyanakkor fém állapotban rendkívüli keménységű, hulladékképzés helyett katonai célra történő felhasználásuk mellett döntöttek a kormányok.

***

Nyitókép: Pixabay