Német lap: Berlinben elképzelhetetlen egy olyan konferencia, mint a CPAC, pedig sokat beszélnek a demokráciáról

Ez azon kevés számú No-i folyóirathoz tartozik, amikben előfordulnak normális cikkek, a másik a Tichys Einblick.

A mai Bundesrepublikot elnevezhetnénk Demokratische Bundesrepubliknak, mert a nevében ott van a "demokratikus" jelző, akárcsak a DDR nevében volt. A magánemberek csak külföldön merik kormányukat kritizálni, akárcsak a 6O-7O-es években a Balatonnál a volt "Ossik". Ott nyugodtan beszélgethettek a " Wessi"-rokonokkal.

CPAC ..höhöö....Orbán -anál,orál,maszturbáltató Pornhubja höhöö

Ne hagyjuk magunkat az ilyen "szép" kifejezésektöl mint pl. "liberalizmus" félrevezetni. Miröl is van szó? Vegyünk egy példát az állatok világából, ami természetesen nem lehet tökéletes példa, de a lényegre rámutat. Vannak az oroszlánok és a zebrák, úgy ahogy az emberek világában is megvan ezek megfelelöje. Ez így van, volt és lesz. Három fejlödési fokozatot próbáljunk elemezni. 1. Feudalizmus, korai kapitalizmus: Az oroszlánok lényegében azt csinálnak, amit akarnak, számolatlanul zabálhatják a zebrákat. Ez egy idövel feszültségekhez vezetm mert egrészt nem lesz elég zebra, másrészt lesznek bátor zebrák, akik próbálnak ellenállni, ami hellyel közzel sikerül is nekik. Azonkívül feljödik a világ, az oroszlánok étkezési szokásai is változnak, a zebrák egy kicsit jobban érzik magukat, söt az oroszlánokban is felébred egy icipici (hamis) empathia irányukban. 2. Felvilágsodás, Liberalizmus: A sok surlódás, feszültség idöszaka után, eljutnak odáig, hogy valamilyen formában rendezzék a viszonyaikat. Törvényeket hoznak, pl. hogy zebrákat nem lehet csak úgy hipp-hopp megtámadni, hanem vannak korlátozások. Pl. a zebráknak csak minimális fájdalmat szabad okozni. Az oroszlánok is belátják, hogy nekik is jobb, ha szabályzott keretek között zajlik a vadászat. Ez sokáig elég jól müködik. 3. Neoliberalizmus: Egy idö után az oroszlánoknak kezd unalmas lenni ez a viszonylagos béke. A zebrák megszaporodtak, egész jól érzik magukat, az oroszlánok kezdik úgy érezni, hogy számokra is nyilnának itt újabb lehetöségek, csak ki kell találniuk, hogyan csinálják. A zebrák ugyanis megszokták, hogy annak ellenére, hogy vadásznak rájuk, bizonyos jólét érzését tudhatják magukénak. Tehát az oroszlánok nem rohanhatnak ajtóstúl a házba, mert akkor megint káosz, feszültség, zürzavar lesz. A ravaszabbak közülük stratégiákon törik a fejüket. Meg is találják: "Formális egyenlöséget szinlelünk az oroszlánok és zebrák között, azaz kihirdetjük, hogy mától kezdve, nincsenek oroszlánok és zebrák, csak állatok vannak. Söt a zebrák is vadászhatnat az oroszlánokra, ha kedvük tartja. Mi persze tudjuk, hogy ez csak kamu, de hihetövé kell tennünk. Ezt elöször is ezt az erdö minden fájára ki kell plakátolni. Barátságot kell szimulálnunk a zebrák irányába, különösen a gyengébbeket kell felkarolnunk, mert öket könnyebb lesz felfalni. A zebrák méregfogát azzal fogjuk kihúzni, - ne háborogjanak, ha felfaljuk öket -, hogy felhasználva a modern tudományok eredményeit, elkábítjuk mielött megöljük és felfaljuk öket. Egyedül ahhoz kell tartani magunkat, hogy a zebrák állománya mindig annyi legyen, ami bennünket tökéletesen el tud látni. Ha túl sokan vannak az sem jó, ilyenkor lebeszéljük öket arról, hogy szaporodjanak, ha kevesen vannak, akkor behozunk a szomszéd erdöböl, zebrákat és átneveljük öket. Az is fontos, hogy a zebrák ne alkossanak közösségeket, elszigeteltek legyenek. Ezért beléjük kell beszélnünk, hogy a család, a barátság, a közös erdöhöz való ragaszkodás csak hátráltatja öket abban, hogy igazi, teljes zebraéletet élhessenek. Így kénytelenek lesznek hozzánk kötödni." A stratégiát az oroszlánok ellenszavazat nélkül elfogadták.