Írta: Bendarzsevszkij Anton
„Nem tolom bele az arcotokba, hogy arany étkészlettel reggeliztek és Dubajba külditek a lányaitokat pihenni, miközben az orosz katonák a fronton halnak meg” – mondta egyik videójában az orosz zsoldoscég, a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin.
Vlagyimir Putyin közeli bizalmasa az elmúlt hónapokban gyakorlatilag minden héten kritizálja az orosz katonai vezetést,
és több lőszert, még több katonák kér a frontra.
Nem ő az egyetlen. Miközben az elmúlt két évben Oroszországban teljesen felszámolták a demokratikus ellenzéket, a helyüket más csoportok, az úgynevezett „ultrapatrióták”, vagy ahogy egyes orosz politológusok emlegetik őket, „turbópatrióták” vették át. Az ellenzék vezetői, mint Alekszej Navalnij vagy Ilja Jasin börtönben ülnek, mások emigráltak, mint a néhai sakkvilágbajnok, Garri Kaszparov.
A mindent átható cenzúra miatt Oroszországban ők már nem láthatóak, a háború egy éve alatt feledésbe is kezdtek merülni. Az orosz média még elérhető részében kizárólag állami narratíva szól a „különleges katonai műveletről”.
Prigozsin kiosztja az orosz vezérkart
Miért szabad egyes csoportoknak kritizálni?
Az orosz internet egy másik szegmensében azonban nagyjából fél évvel ezelőtt egyre jobban felerősödő, hatalommal szembeni kritika jelent meg. A patrióta tábor egyre hangosabb: kritizál és elégedetlenkedik minden egyes katonai kudarc után.
Izjum szeptemberi ukrán visszafoglalásánál lett érezhető a hazafias kritika,
majd jött Herszon, újabban Bahmut és Vuhledár. Legutóbb a brjanszki ukrán diverziós események után napokig tartott a felháborodás a különböző orosz telegram csatornákon. A szerzők a regionális vezetőket nevettek ki, akik nem sokkal előtte azt jelentették, hogy a védelem tökéletesen működik. Annak is hangot adtak, hogy Moszkvában ezek után talán már „rendes háborút” indítanak.
Amit nem szabad a társadalom túlnyomó részének, mert akár 15 év börtön is járhat „a hadsereg jó hírnevének a megsértése” miatt, szabad az ultrapatriótáknak.
Ennek megvan az egyszerű oka: a kritizálók a hazafias oldalról jönnek. Nem kérdőjelezik meg a háborút. Nem kritizálják személyesen Vlagyimir Putyint, csak a végrehajtókat.
Az egyes emberek mögött pedig jól beazonosítható politikai érdekcsoportok is állnak,
és a Kremlben már csak az „oszd meg és uralkodj” elve miatt is nyitva hagyják ezt a kritikai lehetőséget.