A demokráciáról
A szerző szerint a helyzet emlékeztet a demokrácia és a populizmus különbségére: „az utóbbiak kihasználják a türelmetlenséget. Egyszerű megoldásokkal házalnak az összetett problémákra. Bárkit, aki megkérdőjelezi a módszert, a hanyatlás ügynökeként, a romlott status quo jóváhagyójaként vagy a nemzeti reneszánsz meghiúsítására törekvő árulóként ítélnek el”.
Behr szerint ez egy ördögi kör: „a populista mandátumot nyer a lehetetlenre, és kiszámíthatóan kudarcot vall, ami tovább erősíti a közvéleményben azt a képzetet, hogy a demokratikus politika nem képes az emberek által áhított radikális változásokat elérni, ami újabb populizmushoz vezet.”
„Ebben az új korszakban, amely felületesen egy második hidegháborúnak tűnik, a fenyegetés nem egy másik hatalmi blokkból érkezik. Hanem a saját kudarcunkból, hogy nem tudunk megbirkózni az összetett problémákkal, és a populista visszaesésből az egyszerűségbe, a komolytalanságba és a tagadásba” – zárta a szerző.
Nyitókép: Vladimir ASTAPKOVICH / SPUTNIK / AFP