A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
A század közepére minden negyedik ember afrikai születésű lesz a Földön. Hölvényi György, az Európai Parlament KDNP-s képviselője szerint az afrikaiak iskoláztatása és helyi munkahelyteremtése a jövőképes megoldás.
Írta: Orbán Tamás
Manapság lassan közhelyszámba megy, hogy az afrikai országoknak milyen jelentős túlnépesedéssel kell majd megküzdeniük a következő évtizedekben. És valóban: 2050-re a mai 1 milliárdról várhatóan 2,4 milliárdra fog nőni a kontinens lakossága, vagyis
A helyzet persze már ma sem rózsás: jelenleg a szubszaharai országok népességének mintegy 70%-a harminc, 42%-a pedig tizenöt év alatti.
Mi, európaiak elsősorban egy dinamikusan növekedő migrációs nyomással társítjuk ezt a problémát, és nem véletlenül. Csak Fekete-Afrikában évente 12-15 millió fiatal lép a munkaerőpiacra, viszont csupán hárommillió új munkahelyet regisztrálnak. Az eredmény az, hogy a 25 év alattiak 65%-a munkanélküli. A gazdasági egyenlőtlenségek, a háborúk és klímaváltozás mellett tehát a munkahelyek hiánya az egyik elsődleges oka annak, hogy sokan inkább Európát választják.
Szerencsére vannak azonban olyanok is, akik másképp látják, és úgy vélik, hogy a népességnövekedés nem teher, hanem lehetőség. Így tesz Hölvényi György, az Európai Parlament KDNP-s képviselője is, aki a közelmúltban szervezett egy konferenciát a EP külügyi fejlesztési bizottságában, ahol európai és helyi szakemberek beszéltek az afrikai munkahelyteremtés kilátásairól, helyi és regionális kezdeményezésekről, valamint arról, hogy mit tehet az Európai Unió annak érdekében, hogy az afrikai fiatalok otthon találjanak megélhetésre.
„Az afrikai számára a migráció nem döntés kérdése” – mondta Hölvényi az esemény után.
„Ő csak akkor emigrál, ha már nincs más választása. Azt csak mi gondoljuk, hogy magától akar ide jönni.”
A megoldás persze nem egyszerű, de szerencsére rengeteg ígéretes kezdeményezésről halhattunk beszámolót a parlamentben. Az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) például 50 millió fiatal továbbképzését és 25 millió új munkahely létrehozását tűzte ki célul a következő évtizedben, amiket elsősorban a kis- és középvállalkozásokban valamint a nagyiparban látnak megvalósulni, 54 országot átfogó tudományos, technológiai és innovációs fejlesztések által. Afrika túlnyomóan fiatal népességét a bank nem problémaként, hanem hatalmas gazdasági potenciálként kezeli, hangsúlyozta Tapera Muzira, az AfDB humán erőforrásért felelős vezetője.
Az esemény egy másik meghívottja, Twizeyumuremy Donatien atya az ruandai Caritas képviseletében érkezett, és elmondta, hogy csak az országban évente legalább 200 ezer új munkahelyre lenne szükség, azonban nemcsak a szűk piac, hanem a szakképzettség hiánya is jelentős problémákat okoz. Ezért jött létre pár éve a Caritas integrált szakmunkásképző programja, amely konkrét technikai tudást ad az általános iskolai ismeretek mellé, érettségi után pedig kezdőtőkével támogatja azokat, akik saját vállalkozásba fognának. Donatien atya elmondta, hogy eddig harmincezer fiatal vett részt a programban, akiknek csupán 2% nem talált még munkát, míg 45%-nak sikerült szakmában elhelyezkedni, 53% pedig saját céget nyitott és ezáltal teremt még több munkahelyet.
Természetesen ezek a kezdeményezések, főleg a kezdeti időszakban jelentős külföldi támogatásra szorulnak, de az eredmények azt mutatják, hogy igencsak megéri. Itt kapcsolódik be az Európai Unió, amely a Global Gateway programján keresztül már több hasonló elképzelést támogat, de Hölvényi célja a meghallgatással az, hogy a támogatottak sora idővel még tovább bővüljön.
„Minden, amit ma csináltunk, az tulajdonképpen a migrációnak a helyben kezelése. Minden, ami iskola, ami munkahelyteremtés, ami szakmunkásképzés, annak a helyben maradás a lényege. Az az egyetlen fenntartható realitás” – mondta a képviselő.
Hölvényi azt is megjegyezte, hogy amikor az európai baloldal ideológiai alapok mentén a migrációban látja a megoldást, akkor
Ha EU-s országok folyamatosan elszívják Afrika még mindig csekély képzett munkaerejét, akkor hosszútávon nem lesz, aki behozza a szubszaharai országok gazdasági lemaradását. „Ez a lényege az egésznek: mi nem ideológiát csinálunk. Munkahelyeket teremtünk, a megélhetést és helyben maradást támogatjuk.”
Nyitókép: Shutterstock