Ukrajnát támogatja, Orbánnal szemben kritikus Petr Pavel új cseh elnök

A francia Libération szerint a cseh választáson a populizmus csapott össze a klasszikus mérsékelt jobboldallal. Azzal, hogy a parlamenti választás után a középjobb az elnökválasztáson is legyőzte Andrej Babišt, megerősödött ez a trend.

Nyugatos elnök

Emlékeztetnek: az EU-szkeptikus és az ukrajnai háborúig Moszkva-barát Milos Zeman után most

„Intézményi szempontból a kormány és az elnökség nagyobb összhangban tud majd dolgozni” – állapítja meg Jacques Rupnik, a Sciences-Po kutatási igazgatója a cseh elnökválasztás eredményei kapcsán a Libérationban. Szerinte a régióban Prága kiemelkedik Magyarország és Lengyelország közül a jogállamiság és iránt nagyon elkötelezett kormányával. Úgy látja: 2017-től 2021-ig a cseh kormány élén álló Babiš „soha nem látott, aggasztó” irányba terelte országát, mint Lengyelország vagy Magyarország. „A visegrádi csoport korántsem egy illiberális monolit. Csehország továbbra is olyan ország marad, amely a főbb európai áramlatok udvarában igyekszik játszani” – erősíti meg Lukas Macek, a Jacques-Delors Intézet kutatója.

A prágai Károly Egyetem politikatudományi professzora, Michel Perottino viszont azt mondja: Pavel győzelme még nem jelenti azt, hogy Csehország elfordult a populizmustól. Szerinte

a nyugdíj- és adóreformjai miatt, és Babiš erősebben térhet vissza. Elnökjelöltként az első fordulóban például több szavazatot kapott, mint amennyit a 2021-es parlamenti választáson szerzett.

Feltétel nélküli Ukrajna-támogatás

A L'Obs francia lap arról ír: az új cseh elnök, Petr Pavel nyitottabb Ukrajnára és az Európai Unióra. Elemzők szerint Pavel katonai diplomáciai tapasztalatai az előnyére válhatnak, és más lesz az elnöksége, mint elődjéé, Zemané.

Pavel Havlicek prágai üzleti elemző szerint Pavel „kompetens elnök lesz”, akinek erős szövetségesei vannak a NATO-ban. Jiri Pehe cseh politikai elemző szerint

Pehe úgy véli: erős és feltétel nélküli Ukrajna-támogatást fogunk látni Paveltől. Macron francia elnök is azzal üdvözölte Pavel győzelmét, hogy országaikat mélyen összekötik az európai értékek és Ukrajna támogatása.

Pavel elnökként könnyen együtt tud majd működni a Fiala-kormánnyal – melynek jobboldali pártjai voltak azok, akik államfőnek jelölték őt.

Pehe szerint Pavel kritikusabb elődjénél, Zemannál a Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországból álló Visegrádi csoporttal kapcsolatban – Magyarország miatt a francia lap szerint számos aggodalom van az EU-ban. Pehe azt mondja a lapnak: Orbán Viktor magyar miniszterelnök továbbra is ellentétben áll az EU-val a jogállamisági viták és a Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt.

tavaly decemberi magyarországi látogatása során pedig találkozott ellenzékivezetőkkel. „Szeretné a regionális együttműködést egy tágabb formátumban újrafogalmazni, több országot összefogni, ami azt jelentené, hogy Magyarország befolyása semlegesítené” – mondta Jiri Pehe a francia lapnak.

Szociális jobboldali extábornok

Mint korábbi portrécikkünkben írtuk: Petr Pavel 61 éves nyugalmazott tábornok, aki csehszlovák katonai tanulmányai és a rendszerváltás után Londonban volt a hadtudományok és a nemzetközi kapcsolatok hallgatója, majd szolgált Boszniában is az ENSZ-csapatok kötelékében. Pavel a cseh hadsereg vezérkari főnöke volt 2012 és 2015 között, majd a NATO katonai bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte 2015 és 2018 között.

Az extábornok magát jobboldalinak tartja, erős szociális érzékenységgel.

Ő maga a Polgári Demokraták, a TOP09 és a kereszténydemokraták jobboldali koalíciójára szavazott 2021-ben, s e pártok támogatták is őt a mostani államfőválasztáson.

Politikai nézeteiről tudható, hogy kritikus a politikai korrektséggel szemben, szerinte ez egy olyan közeget eredményez, amiben csak az hangzik el, ami elvárandó. Azt is megjegyezte, hogy a NATO-vezetői szolgálata idején sok olyan katonai vezetővel találkozott, akik a politikai korrektség miatt nem merték nevükön nevezni a problémákat.

Pavel ugyanakkor a populista politika kritikusa is, ezzel szembeállítva magát Babišsal.

Az extábornok elkötelezett nyugatos: „Szilárdan tagjai vagyunk a demokratikus országok családjának. Nem feltétlenül »a Nyugatnak«, talán nevezhetnénk inkább »a politikai Nyugatnak«, a bolygó más tájain működő demokráciákkal együtt. És nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, a pánszlávizmus elavult nézeteivel. Csehországot csak a Nyugat demokráciái között tudom elképzelni” – mondta el egy interjúban.

Oroszországgal kapcsolatban arról beszélt: Oroszország nem nemzetként, hanem civilizációként tekint magára, a globális rend egyik pilléreként, amely valós gazdasági súlyától függetlenül is szuperhatalom lenne, akivel tárgyalni kell – és az oroszok sértve érzik magukat, ha nem veszik őket figyelembe.

hogy még tovább terjessze az orosz érdekszférát, különösen a volt szovjet területeken. Szerinte Ukrajna után Moldova, aztán akár Grúzia lehetne a két további célpontja – abban viszont nem biztos, hogy a NATO-tag baltiakat meg merni támadni.

Pavel nagyon büszke arra, hogy az új cseh kormány odaállt az oroszok ellen harcoló Ukrajna mellé, katonai felszerelésekkel, pénzzel és humanitárius segítséggel is.

akik a konfliktus ideje alatt is Oroszországba mennek energiaügyekről, gáz- és olajárcsökkentésről tárgyalni, ami szerinte nonszensz.

Arra a kérdésre, hogy nem ért egyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontjával sem, hogy a régiónak egyensúlyoznia kellene Kelet és Nyugat között, Pavel úgy felelt: „Ez az az üzenet, amit a cseh populisták is használnak, de ezek az elképzelések nagyon veszélyesek, mert ha Európában olvadásnak indul a most meglévő egység, akkor az oroszok annak nagyon gyorsan hasznát vennék.”

„Ha Orbánként gondolkodsz, akkor a győzelem a háború mostani megállítása lenne, odaadni az oroszoknak azt, amit eddig elfoglaltak, és megegyezést kötni. De azt hiszem, ezen a ponton teljességgel az ukránoktól függ, hogy ők mit tekintenek győzelemnek.”

A cseh politikával kapcsolatban Pavel két problémát emelt ki: az egyik az euroszkepticizmus a konzervatív oldal részéről, a másik pedig a populizmus és az extremizmus, ami szerinte gyakran oroszpárti érzelmekkel is keveredik.

Pavel egyébként a skandináv típusú jóléti állami modell híve, egyúttal – Babišhoz és Nerudovához hasonlóan – támogatja a melegházasság ügyét, melynek bevezetése Csehországban egy ideje terítéken van, bár pont Petr Fiala miniszterelnök nem támogatja azt.

Nyitófotó: Lukas Kabon / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP