Egy koppenhágai mecset mellett égették el a muszlimok szent könyvét.
Egy iszlámellenes aktivista elégetett egy-egy Koránt egy koppenhágai mecset, valamint a török nagykövetség mellett – írja az Al Jazeera. Az akció mögött Rasmus Paludan áll, az ő nevéhez kötődik a svédországi Korán-égetés is, a férfinak dán és svéd állampolgársága is van. Azt ígérte: egészen addig folytatja a Korán-égetéseket, amíg Svédországot fel nem veszik a NATO-ba.
Törökország az akció következtében behívatta a dán nagykövetet, akinek azt mondták,
A török külügyminisztérium ki is adott egy közleményt, amelyben Paludant „iszlámgyűlölő sarlatánnak” minősítették, és megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy egyáltalán megtarthatja ezeket az akciókat.
A minisztérium szerint az, hogy a Korán-égetéseket „tolerálják,
Svédország és Finnország az ukrajnai háború következtében jelentette be, hogy szeretne a NATO-hoz csatlakozni, ehhez azonban a katonai szövetség összes tagországának jóváhagyása kell. Törökország ezt eddig nem adta meg, arra hivatkozva, hogy a két skandináv ország nem tesz kellő lépéseket a kurd fegyveres erők leszerelésére.
Nyitóképen: A Korán-égetés. Fotó: Ólafur Steinar Rye Gestsson / Ritzau Scanpix / AFP
Malika édesanyja muszlim hitre tért ír, a gyilkosról annyit tudni, hogy külföldi származású férfi, aki azért támadt a nőre, mert az használni merte a közösségi médiaplatformokat.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A bevándorlók saját származási régiójuk indulatait importálták Európába. Maráczi Tamás írása.
Az európai országokban élő muszlimok 47 százaléka tapasztal faji megkülönböztetést az EU Alapjogi Ügynöksége szerint.
Hunyadiék idején Európa gyengébb volt az iszlám birodalomnál, mégis szembe tudott szállni vele; ha a mai, sokkal erősebb Nyugat képtelen erre, magára vessen – vallja Raymond Ibrahim.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
