„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A német és orosz tankok közötti különbség olyan, mintha egy Zsigulit állítanánk ki egy Mercedesszel szemben – mondja Kis-Benedek József korábbi katonai hírszerző, egyetemi tanár, az MTA doktora.
A Leopard harckocsinak több változata is van és számos országban van rendszeresítve. A világ egyik legkorszerűbb harckocsijának számít, nem véletlenül esett Magyarország választása is ennek a típusnak a beszerzésére – mondja Kis-Benedek József. A szakember világossá tette: a németek saját maguk számára és eladásra is szánták ezt a harckocsit.
Hosszabb ideje NATO-s célkitűzés a fegyverek és eszközök egységesítése, azt szeretnék elérni, hogy a tagországok ugyanazokat a típusokat vegyék meg és használják. Ez persze vitát is eredményez – magyarázza Kis-Benedek József –, hiszen a franciák szerint a legjobb a Leclrerc, a németek szerint viszont a Leopard, britek meg a Challengert tartják annak. De van még egy szereplő: az Amerikai Egyesült Államok az Abrams harckocsival.
és a többi ország is tőlük vásároljon – mondja szakember. Ezek a harckocsik nagyon mások, mint a közismert T-72, amelynek 100 km-en körülbelül 100 liter a fogyasztása, míg a mai modelleknek 4-5 liter. Emellett tűzvezető rendszerek és az optikák is jóval fejlettebbek az új típusú harckocsiknál: képesek 5000 méterig is pontosan ellőni, míg egy T-72-es jó, ha 2500 méterig tud. A Leopard például menet közben is tud tüzelni: mozgás közben mozgó célpontra. Emellett a harckocsit kezelő emberek védelme is teljes más, ma ez már kiemelt szempont.
A régi eszközök kifogytak vagy kifogynak, most jönnek az újak – értékeli a helyzetet a szakember. A régi típusú eszközöket az Ukrajnát támogató országok átadták az ukránoknak, ezek jó részét elhasználták, megsemmisültek vagy tönkrementek. Ez pedig magával hozza a változást.
Az orosz-ukrán fronton egy átállás szemtanúi vagyunk: elképzelhető, hogy áttérnek a páncéloscsatákra, amikhez harckocsik és csapatszállító harcjárművek kellenek. Ehhez a németek és az amerikaiak már adtak és adnak csapatszállítókat. A felajánlások abba az irányba mutatnak, hogy az ukránok egy nyugati eszközökkel felszerelt teljes gépesített dandárt fel tudnak majd állítani. De ennek előkészítése nem most kezdődött – magyarázza Kis-Benedek –, ugyanis az ukránok Leopard-kiképzése már régóta zajlik.
Putyin az oroszok számára kiadta az ukázt: március végéig Donbaszt el kell foglalni. „Na most ehhez nagyon fel kell kötni nekik az alsóneműt” – mondja Kis-Benedek. Az ukránok 3-4 lépcsős védelmi vonalakat hoztak itt létre.
– mondja Kis-Benedek. Az utóbbi időben az ukránok már az erőszakkal történő bevonultatáshoz folyamodnak, sokszor katonai szolgálatra alkalmatlan emberek esetében is; szinte válogatás nélkül fogdossák össze az embereket. Szerinte meg kellene vizsgálni az etnikai összetételt is, hiszen voltak olyan hírek, hogy etnikai alapon részesítik előnyben vagy hátrányban a katonákat. Figyelemreméltó, hogy mindkét oldalon védik az eredeti ukránokat, illetve oroszokat, szívesebben vetnek be a kisebbségeket vagy zsoldosokat. Odáig jutottunk, hogy ma már az a veszély fenyeget, hogy egy teljes generáció eltűnhet – elsősorban férfiak, de egyre több nőt is behívnak különböző – például egészségügyi – szolgálatokra.
A Wagner-csoport a hadseregből, meg a rendőrségből kivált, kiszervezett emberek társasága. Ez az orosz kormány irányítása alatt van, még ha nem is mondják, de magánhadseregként működik. Ilyen más országokban is van, például az Egyesült Államoknak is – magyarázza a szakértő. Létre is jött egy vita a reguláris haderő és a zsoldosok között, amely politika lobbierő-versengésen is alapul.
– válaszolja Kis-Benedek arra a kérdésre, hogy elitalakulatként érdemes-e rájuk tekinteni. Igen tapasztalt katonák, akik az orosz érdekek érvényesítését tekintik a feladatuknak. Nem vonatkoznak rájuk azok a szigorú háborús szabályok, mint a reguláris hadseregre, pedig már azoknál is vannak olyan módszerek amelyek finoman szólva sem felelnek meg a genfi egyezménynek. A Wagner-csoport egyébként a világ számos pontján jelen van, ahol az orosz érdekeket kell képviselni, a módszerekben pedig nem nagyon válogatnak.
Az orosz stratégiában világosan rögzítették, hogy végveszély esetén bevetik az atomfegyvert. De az nincs leírva pontosan, hogy mit is jelent ez a végveszély. Persze a NATO-ban is ugyanígy megvannak a tervek, de 1945 után szerencsére nem nagy a valószínűsége, hogy valaki atomfegyverhez nyúljon; ott van a lehetőségek között, mert rendelkeznek vele, de ezzel mindenki nagyon óvatos – szögezi le Kis-Benedek József.
Bemenni valószínűleg nem fognak, hiszen azt az oroszok jelentős fenyegetésként, akár végveszélyként élnék meg, a válasz pedig totális lehetne.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
Nyitókép: Peter Steffen / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP