Fény derült a hírhedt Securitate szerepére a román vérengzésben

Feloldotta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az 1989-es romániai forradalomra vonatkozó, a kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate tisztjeinek akkori szerepével kapcsolatos belső ügyiratainak titkosítását – jelentette be csütörtökön Eduard Hellvig, a SRI igazgatója.

A szolgálat honlapján immár elérhető 13 kötetnyi dosszié az 1989-es decemberi események kivizsgálására létrehozott, 1991-ben és 1992-ben működő szenátusi különbizottság által már megvizsgált dokumentumokat tartalmazza: a Securitate központi szervei és megyei kirendeltségei által 1989 decemberében készített iratokat,

a Securitate 1989 decemberében megsebesült vagy meghalt tisztjeiről szóló kimutatást és a Securitate-tisztek 1989. december 15-22-e között teljesített küldetéseinek – a későbbi SRI által összeállított – jegyzőkönyveit.

A SRI igazgatója leszögezte: nemcsak a kommunizmusnak, hanem az állam megtorló gépezeteként működő, az ország érdekei helyett a kommunista párt védelmét szem előtt tartó Securitaténak is jelentős szerepe volt az 1989-es kommunistaellenes tüntetők ellen elkövetett vérengzésekben.

Hozzátette: áldozatok százainak hozzátartozói és románok milliói várnak ma is arra, hogy megtudják az igazságot az 1989-es véres eseményekről, ezért döntött úgy a hírszerző szolgálat, hogy feloldja az ezzel kapcsolatban rendelkezésére álló dokumentumok titkosítását. Hellvig szerint az SRI ezzel hozzá akar járulni ahhoz, hogy

A román hírszerzés a kommunista diktatúra megdöntésének 33. évfordulójára időzítette a forradalommal kapcsolatos iratok közzétételét.

Tartoznak a románok az igazsággal

Románia több mint három évtizeddel a történelmi fordulat után sem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak, annak ellenére, hogy emiatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is elmarasztalta. A katonai ügyészség idén augusztusban ismét vádat emelt az 1989-es forradalom ügyében Ion Iliescu volt román államfő és több magas rangú egykori román katonai vezető ellen, miután a korábban benyújtott vádiratot a legfelsőbb bíróság szabálytalanságok miatt visszaküldte az ügyészséghez.

A 92 éves volt elnököt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket.

A 12 kötetre rúgó, 3280 lapot tartalmazó vádirat szerint 1989. december 22. (a diktátor menekülési kísérlete) és december 30. között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Németh György