Egy bombabiztos tárgyalóterem öt méterrel a föld alatt – ide jutott a huszonegyedik század legsikeresebb német pénzügyi vállalkozása, a Wirecard. Ide vezették be csütörtök reggel Markus Braunt, a vállalat egykori vezérigazgatóját az utóbbi évek legnagyobb németországi pénzügyi botrányát feltáró per nyitányaként. Braunra tizenöt év börtön is várhat, de közel sem ő az egyetlen, akinek van félnivalója a Wirecard-ügy kapcsán:
a szálak messzire vezetnek, a botrányban pedig vezető politikusok is érintettek lehetnek
– például Olaf Scholz, Németország jelenlegi kancellárja.
A Wirecard csodálatos felemelkedése
A Wirecardot 1999-ben alapították München közelében. A vállalkozás eleinte internetes fizetések lebonyolítására szakosodott. Az online kereskedelem korszakának hajnalán még nem sok ilyen vállalkozás létezett, ennek ellenére a Wirecard két éven belül csődközeli helyzetbe került. A vállalkozás 2002-ben zavaros körülmények között cserélt gazdát, majd egy holdingba szervezték, ahol az online fizetések –
elsősorban a szerencsejáték- és pornóüzlethez kapcsolódó tranzakciókról van szó
– mellett a Wirecard kockázatkezeléssel is foglalkozni kezdett.
Többszöri tőkeemeléseket követően a Wirecard a 2000-es évek második felében a nemzetközi piacon is terjeszkedni kezdett, a növekedésnek pedig úgy tűnt, hogy nincs határa: a Csendes-óceáni térség után a cég leányvállalatai Ausztráliában, Dél-Amerikában, sőt, még az Egyesült Államokban is megjelentek. 2019-ben még Angela Merkel is lobbizott azért, hogy az addigra már a DAX-on is jegyzett Wirecard Kínában is megjelenhessen.
Szép sikertörténetnek tűnhet a Wirecard-sztori, de a helyzet az, hogy már a 2010-es évek közepén elkezdte járni az a hír, hogy a cég könyvelésével nincs minden egészen rendben.
A szaksajtó átláthatatlan könyveléssel és részvényár-manipulációval vádolta meg a Wirecardot.
A Financial Times cikksorozata szerint a szingapúri leányvállalat például fiktív ügyfeleket talált ki, hogy bejuthasson a hongkongi piacokra is. A vállalat mindent tagadott.
Példátlan bukás és csőd
A folyamatos vádak ellenére alighanem mindenkit meglepetésként ért, amikor a 2020. június 25-én a Wirecard csődöt jelentett. Egy héttel korábban kiderült, hogy a vállalat könyvvizsgálója,
az Ernst and Young egy 1,9 milliárd eurós (közel 800 milliárd forintos!) hiányra bukkant
a Wirecard könyvelésében – azt pedig senki nem tudta megmondani, hogy ez a pénz mégis hol lehet.