„Pártpolitikai szempontból mi határozta meg az idei évet?
Ha az ellenzéki oldalról nézzük, akkor világos és egyértelmű az, hogy a Demokratikus Koalíció teljes uralmi igénye jellemezte, és lépésről lépésre ez bontakozik ki leginkább. Mindez abban csúcsosodik ki, hogy a DK és az LMP bejelentette: nem fogadják el Karácsony Gergely jelentkezését a következő önkormányzati választáson a budapesti főpolgármester posztjára. Ez azért borzasztó, mert azt jelenti, hogy 2024-ben a demokratikus ellenzék elveszíti Budapestet. Ha indítják Dobrev Klárát Karácsony Gergellyel szemben, akkor ő a Karácsonnyal való versenyt ugyan megnyeri, de Fürjes Balázs lesz a főpolgármester.
A Fidesz oldaláról nézve az évet?
Túlhangsúlyozott tény, de az a helyzet, hogy eddig, ha valaki valamilyen módon eltáncolt a párton belül Orbántól, annak nagyon gyors »kivégzés« lett az eredménye. Most Matolcsy György fellépése – akinek sokkal nagyobb intézményi és pártbeli beágyazottsága van –, ezt a dolgot újraírta. Még csak elvont perspektívaként, de először jelent meg egy olyan lehetőség, hogy ha a nagyon erős uniós nyomás alatt változtatni kell az Orbán-rendszeren, akkor Orbán nélkül Matolcsy, mint ősfideszes és ismert ember fölmerülhet hatalmi centrumként. Ezek nagyon távoli dolgok. Épp azért kezdtem az ellenzékkel, mert ott nagyon konkrét és nagyon kemény folyamatok játszódtak le egész évben. Azokat biztosan azonosítani lehet, és sokan egyetértenek azzal, hogy itt van egy ellenzéki rémálom. A Fidesznél pedig az Európai Unióval folytatott, lassan áttekinthetetlenné váló tárgyalási folyamat teszi az összes dolgot áttekinthetetlenné és kiszámíthatatlanná, beleértve a szereplőket is, akik csinálják. Azok sem tudják, hogy mi van. Orbán egyet döntött el, hogy az uniós pénzekért sem adja fel a rendszerét. De nem tudja a mértéket, hogy a kompromisszumok mikor gerjesztenek már olyan hatásokat, amelyek aláássák a rendszerét. Ezen bizonytalanodott el.
Hordozott ez bármilyen tanulságot a kormány számára?
Az a tanulság, hogy az Európai Unió – először a tagságunk óta – megpróbálja ezt az ügyet elintézni. Nem a pénz miatt, nem is azért, mert 26 tagállam áll eggyel szemben, hanem mert Orbán nem vette észre, az EU egyetlen dolgot nem engedhet meg, a működésének veszélyeztetését. Márpedig mostanra Orbán odáig sodródott, hogy az egész unió működtetését akadályozza. Ezt az Európai Unió nem engedheti meg. Az uniós költségvetésben lévő »vacak« kis pénz, amiről szó van, az nekik egy szúnyogcsípés, semmi. De az, hogy Orbán emiatt, és egyáltalán a hatalmi rendszere fenntartása miatt az egész unió működését zavarja, az nagyon nagy dolog. Orbán nem érzékeli, hogy milyen veszélyhelyzetbe került emiatt. Már mindenki azt mondja: »szabaduljunk meg ettől az embertől, mert rengeteg dolgot kellene intézni, és miatta nem tudjuk«. Összegezve: uniós oldalról nézve nem az a lényeg, hogy Orbán megkapja-e az EU-s pénzeket, vagy sem, hanem, hogy az unió legalábbis féloldalára »lebénult« amiatt, hogy Orbánnal kell »vacakolnia«. Ez a gond a számukra.”
Nyitókép: Facebook