A Bizottság szerdán a semmit adta el Magyarországgal szembeni kemény fellépésként, hogy megnyugtassa az Európai Parlamentet, valójában a menetrend változatlan.
Szerdán – látszólag egymástól függetlenül – több nagy európai lap is megírta, mi az Európai Bizottság terve Magyarország uniós pénzeivel. Mint kiderült, a lapok nevét megnevezni nem kívánó biztos belső forrása valójában Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke volt, aki háttérbeszélgetésen szivárogtatta ki a sajtónak a Bizottság terveit
anélkül, hogy erről a magyar felet bármilyen módon tájékoztatta volna.
A magyar kormány tájékoztatást erről továbbra sem kapott annak ellenére sem, hogy a tárgyalások alatt a Bizottság és a magyar fél szorosan egyeztette a kommunikációját, a kormány kifejezetten több adatot, dokumentumot szeretett volna nyilvánosságra hozni, mint amennyit Brüsszel engedett.
Eközben az Európai Parlament épp megszavazta, hogy szerinte nem elégségesek hazánk vállalásai.
A szerdán kiszivárgott bizottsági terv tartalma röviden a következő: Magyarország szerintük nem teljesítette teljes mértékben a jogállamisági eljárás keretében tett 17 vállalását, ezért a szeptember 18-án tett javaslatát, mellyel három operatív program forrásainak 65 százalékát (összesen 7,5 milliárd eurót) a vállalások teljesüléséig felfüggesztené, a Bizottság fenntartja és az Európai Tanács elé viszi, a jogállamisági eljárást hazánk ellen nem szünteti meg a feltételek teljesüléséig. Elfogadja ugyanakkor a Bizottság a magyar helyreállítási tervet (ez az RRF-pénzek kifizetésének feltétele) és az operatív programokat (ezek alapján fizetik ki a 2021-2027-es hétéves költségvetésből a kohéziós forrásokat, ez a hagyományos értelemben vett „uniós pénz”). Így Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter hivatalba lépésekor tett ígérete, mely szerint
év végéig aláírják a megállapodást a helyreállítási tervről és az operatív programokról is,
teljesül – viszont a jogállamisági eljárás nem zárul le.
Fontos információ, hogy a megállapodások aláírásával a Bizottság kötelezettséget vállal a helyreállítási alap és a hétéves költségvetés forrásainak kifizetésére – ez annak ellenére is nagy eredmény, hogy a pénzek csak jövőre érkeznek.
Navracsics miniszter értékelése szerint ez a bizottsági javaslat azt jelenti, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság által júniusban meghatározott menetrend hiánytalanul megvalósul: év végéig megtörténik a két megállapodás aláírása, a források folyósítása pedig a vállalások teljesítésének ütemében történik. Mint azt szerdai cikkünkben is megírtuk, a 17 magyar vállalás között szerepelnek olyanok, amelyek határideje idén decemberben, esetleg 2023 márciusában jár le. Így az, amit a Bizottság mond, hogy Magyarország nem teljesítette hiánytalanul minden vállalását, evidencia, hiszen számos vállalás esetében le sem járt még a megállapodásban szereplő határidő, ezek a vállalások így természetesen még nem is teljesülhettek.
Gyakorlati változást tehát a Bizottság tegnapi javaslata nem jelent a magyar kormány terveihez képest: ahogy a vállalások a bennük szereplő határidőkre teljesülnek, érkeznek a pénzek is, melyekhez a megállapodásokat december végéig aláírják. A változás Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint pusztán kommunikációs, és az Európai Parlament elmúlt hetekben zajló nyomásgyakorlásának köszönhető: a 17 magyar vállalás 2022 végén túlnyúló határidői amúgy is a helyreállítási terv végrehajtásának mérföldköveit képezték volna.
A mérföldkövek maradnak is ugyanazok, csak a vállalások teljesítéséig nem szűnik meg a jogállamisági eljárás sem
annak érdekében, hogy az Európai Parlament ne buktassa meg Magyarországgal szembeni engedékenysége miatt az Európai Bizottságot. Így a gyerek marad ugyanaz, csak a neve változik. További vállalásokat a kormány nem tett, a sajtóban megjelenő, 17-nél magasabb vállalásszám annak következménye, hogy a 17 eredeti vállalásba számos alfejezet tartozik, ízlés kérdése, hogy ezeket ki hogyan számolja össze.
A Brüsszel kommunikációjában esetlegesen felmerülő kritikák a magyar vállalások teljesítése kapcsán – így például az, hogy a Bizottság német lapok információi szerint nem elégedett Holbusz Tímea, az Integritás Hatóság alelnökének személyével, akit posztjára egyébként a Bizottsággal egyeztetett módon választottak ki, s a kormánynak nem volt rá befolyása – legfeljebb mondvacsináltak lehetnek annak érdekében, hogy a jogállamisági eljárás fenntartását valamivel magyarázzák.
A három operatív program, amelyet a 65 százalékos felfüggesztés érint (a környezetvédelmi és energiahatékonysági KEHOP+, a közlekedésfejlesztési IKOP+, illetve a terület- és településfejlesztési TOP+), év végéig szintén elfogadásra kerül, azaz a hozzájuk tartozó források 35 százalékának kifizetésére kötelezettséget vállal a Bizottság. Ez azt jelenti, hogy – ha minden vállalás határidőre teljesül – a gyakorlatban két és fél éven át
ugyanúgy fognak érkezni Magyarországra a belőlük származó pénzek, mintha semmi nem lenne felfüggesztve.
A 35 százalékos keret a kormány becslései szerint körülbelül 2024 közepére merülne ki e három program keretében, onnantól kezdve jelentene problémát – de ez az időpont messze a legkésőbbre ígért vállalások határideje után van, így ha minden vállalásunkat határidőre teljesítjük, a források felfüggesztését már azelőtt feloldhatják, mielőtt elérnénk idáig.
Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úgy számol, a jövő évben hétmilliárd eurónyi uniós pénz folyhat majd be az államkasszába. Ennek körülbelül fele még a régi, 2014-2020-as költségvetési ciklus operatív programjaiból származik, illetve valamennyi pénzt már lehívhatunk a helyreállítási alapból, és a 2021-2027-es ciklus költségvetés által előfinanszírozott projektjei közül is benyújthatunk már Brüsszel felé számlát néhányra. Az államtitkár szerint a magyar helyreállítási terv az egyik legjobb lesz az Unióban, és már hetek óta nincs semmilyen tekintetben vita róla a magyar fél és az Európai Bizottság között.
A miniszterek úgy látják, a Bizottság tegnapi lépésével egyértelműen politikai síkra terelte az ügyet, ugyanakkor brüsszeli tárgyalópartnereik vehemensen tagadják, hogy a magyar uniós pénzek ügye bármilyen módon kapcsolatban állna a Magyarország és Brüsszel közötti vitás ügyekkel, így például az Ukrajna megsegítése érdekében tervezett közös hitelfelvétellel, a poszt-cotonoui megállapodással vagy a globális minimumadó kérdésével. Ukrajna ügyében Gulyás miniszter megerősítette a kormány álláspontját: a 18 milliárd eurót Ukrajnának meg kell kapnia, Magyarország ebből kiveszi a részét. A magyar kormánynak mindegy, hogy ez milyen módon történik, egyetlen megoldási módszert nem fogadnak el: a közös hitelfelvételt, mert azzal egyszer már átverték őket. Hangsúlyozta, a globális minimumadó kérdésében nem lát teret kompromisszumra, mert azt a kormány nem politikai zsarolóeszközként használja, hanem elvi síkon nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió bevezesse a globális minimumadót egészen addig, amíg a megállapodás Egyesült Államokra vonatkozó része vissza nem kerül a tervezetbe. Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációjára a kormány nincs ráhatással, hiszen ez a hatalmi ágak elválasztásának értelmében nem az ő hatáskörük, hanem az Országgyűlésé.
A december 6-i európai tanácsi ülés kapcsán Navracsics Tibor arra számít, hogy a Bizottságnak – a hagyományosnak megfelelő módon – többsége lesz a Tanácsban, így a tagállamok meg fogják szavazni a Bizottság javaslatát mind a három operatív program 65 százalékának felfüggesztése, mind a helyreállítási terv elfogadása kapcsán.
Gulyás Gergely értékelése szerint az Európai Bizottság célja nem az, hogy a magyar pénzeket visszatartsa vagy valami másra fordítsa –
a Bizottság kifejezetten szeretne megállapodni Magyarországgal,
de úgy, hogy közben elkerülje az Európai Parlament őrülten magyarellenes képviselőinek haragját. A magyar kormány viszont mindig is úgy tervezte a költségvetést, hogy likviditás szempontjából soha nem függjön brüsszeli utalásoktól. Az ígért tanári béremelés pedig – visszamenőleges hatállyal - megvalósul, amint Magyarország hozzáfér az EFOP+ operatív program forrásaihoz. Ez a program nem szerepel a Bizottság javaslata szerinti felfüggesztéssel érintett három operatív program között.
Nyitókép: Facebook
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
