Putyin döntése értelmében jogilag is elveszíteni látszik Ukrajna a Zaporizzsjai Atomerőművet, a Nyugat keze pedig mintha meg lenne kötve.
Mint ismert, az orosz erők a februárban kezdődött ukrajnai inváziójuk óta ellenőrzésük alatt tartják Európa legnagyobb erőművét, a Zaporizzsjai Atomerőművet, amelyet Putyin döntése értelmében, most jogilag is elveszíteni látszik Ukrajna.
A Zaporizzsjai Atomerőműről (ZNPP)
Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat, egyenként 1 GW-os, szovjet tervezésű VVER-1000-es blokkból áll. Bár az erőmű március óta orosz katonai ellenőrzés alatt áll, jogi értelemben mindeddig az ukrán Energoatomnak volt alárendelve. Szeptember elején az erőmű utolsó két üzemelő blokkja (az ötös és a hatos) a rendszeres találatok és a külső áramellátás meghibásodása miatt úgynevezett hideg leállásba került. Akkoriban a régió polgári-katonai közigazgatása biztosítékot adott arra, hogy biztonsági okokból nem kapcsolják be az erőművet a harcok megszűnéséig.
Október elején ugyanis az orosz elnök aláírta a Zaporizzsjai Atomerőmű orosz fennhatóság alá helyezésének feltételeit meghatározó rendeletet. A közzétett dokumentum szerint az orosz állam lesz a Zaporizzsjei Atomerőmű tulajdonosa, és erre a célra a kormány egy új szövetségi állami vállalatot (Zaporizzsjai NPP) fog létrehozni.
Az erőmű üzemeltetője viszont nem ez, hanem egy másik szervezet, a JSC Zaporizhzhya NPP lesz, amely a Roszatom konszern (Roszatom az összes oroszországi atomerőmű kizárólagos üzemeltetője) 100 százalékos leányvállalata.
A 2 milliárd rubel (bő 14 milliárd forint) alaptőkével rendelkező vállalatot mindössze néhány hete, október 3-án alapították.
„Az új üzemeltető társaság feladata, hogy a Roszatom támogatásával biztosítsa az atomerőművek biztonságos üzemeltetését és a meglévő erőművi személyzet szakmai tevékenységét” – közölte a konszern október 5-én. Az erőmű belátható jövőjéről ide kattintva olvashat bővebben.
Az oroszok ráadásul azzal is tisztában lehetnek, hogy ha a nyugati országok úgy döntenek, hogy szankciókat vezetnek be az erőmű kapcsán, a korlátozások valószínűleg „célzottak és a lehető legpontosabbak” lesznek, hogy ne károsítsák a nyugati országokban (köztük Magyarországon) folyó projekteket, amelyeket nem lehet azonnal pótolni.
Nem beszélve arról, hogy a Roszatom különösen az urándúsítási szolgáltatások (mintegy 40 százalék) és az uránkitermelés (mintegy 15 százalék) világpiacának vezetője.
A nyugati országok a jelentős szankciók bevezetésével megronthatnák a kapcsolatokat azokkal a szövetségesekkel és partnerekkel is, ahol a Roszatom atomerőműveket épít (mint például: India, Törökország, vagy Egyiptom).
Sokatmondó lehet továbbá az is, hogy amikor 2019-ben Donald Trump amerikai elnök kormánya szankciókkal fenyegetőzve követelte, hogy a Roszatom állítsa le az iráni Bushehr atomerőmű 2-es blokkjának munkálatait, a Roszatom ezt megtagadta, és – láss csodát – mégsem vetettek ki szankciókat.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
A széfből drágakövek is előkerültek egy 2019-es házkutatás során.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
A szakértő szerint a helyi szolgáltatóké most már a felelősség.
Dimitro Kuleba szerint Kijevben mindenki azért imádkozik, hogy Orbán Viktor elveszítse a választást.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
