A lengyel külügyminiszter ennek ellenére bízik a német álláspont „fejlődésében”.
A német kormány lezárt ügynek tekinti a Lengyelországnak járó második világháborús német jóvátétel ügyét – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Varsóban, a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel folytatott tárgyalásuk után tartott közös sajtóértekezleten.
Rau a sajtóértekezleten aláhúzta: bízik a német álláspont „fejlődésében”.
A két miniszter újságírói kérdésre megerősítette: megvitatták a háború alatt okozott károkért és az akkori német bűntettekért járó jóvátétel témáját is. Rau előző nap írta alá a berlini külügyi tárcának ez ügyben továbbítandó diplomáciai jegyzéket.
„Németország fenntartások nélkül vállalja a történelmi felelősséget, és mindig feladatának tekinti, hogy ébren tartsa a Lengyelországnak okozott, emberek millióit ért szenvedés emlékét” – mondta el Baerbock. Aláhúzta: fontos átadni a háború emlékezetét a fiatal nemzedéknek, és elismerte, hogy a német társadalom általában nem ismeri a Lengyelországnak okozott háborús károk nagyságát.
Rauhoz fordulva kijelentette: „Tudod, hogy a szövetségi kormány szempontjából a jóvátétel ügye lezárult. A jó hír az, hogy közös a jövőnk az Európai Uniónkban”.
Rau egyetértett a német miniszterrel, hogy a két ország közös felelősséget visel az egységes Európáért, ennek jövőjéért. „Kétségtelenül közös a felelősségünk a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei iránt is” – mondta, és meggyőződését fejezte ki, hogy a német kormány álláspontja a jóvátétel ügyében „fejlődni fog a párbeszéd következtében”.
Sem Németországban, sem Lengyelországban nincs olyan erkölcsi vagy jogrend, amelyben „a bűntett elkövetője önállóan és kizárólagosan meghatározhatná saját tette, valamint az azért vállalt felelősség mértékét és időtartamát” – érvelt Rau.
A hétfőn aláírt diplomáciai jegyzék tartalmát nem tették közzé. Rau nyilatkozata szerint a rendezésnek tartalmaznia kell a többi között a német agresszió és megszállás által a lengyel államnak okozott anyagi és nem anyagi károkért járó jóvátételt, az áldozatoknak és családtagjaiknak fizetendő kártérítést, valamint az elrabolt lengyel kulturális javak kérdésének rendszerszintű megoldását is.
Az illetékes lengyel parlamenti bizottság szeptember elején ismertetett jelentése több mint 527,8 ezer milliárd forintnak megfelelő összegre becsüli a háború alatt Németországtól elszenvedett lengyel veszteségeket.
Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről.
A jelenlegi lengyel kormány szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat - amelyet a lengyel jogi közlönyben annak idején nem tettek közzé, csak a Trybuna Ludu kommunista napilapban jelent meg 1953 augusztusában - nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.
(MTI)
Nyitókép: ARTUR WIDAK / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Egy helyen nem voltak csak kordonok. Az pont elég volt.
A bukott kancellár megemlékezni érkezett.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Súlyos bűncselekmények kerültek szóba – a szűkszavúan nyilatkozó rendőrség egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
