Az afganisztáni tálib vezetés azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy jogtalanul zárolta az afgán nemzeti vagyont a mozgalom hatalomra kerülése után.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán közölte, hogy svájci pénzalapot hozott létre az afgán központi bank befagyasztott vagyona felének, 3,5 milliárd dollárnak a kezelésére.
Az Egyesült Államok kisajátította az afgán nép vagyonát”
– jelentette ki Zabihullah Mudzsáhid, a tálib kormány szóvivője csütörtökön.
„Az Egyesült Államok nem tulajdonosa ennek a vagyonnak” – szögezte le a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy „feltétel nélkül” fel kell oldani az összeg befagyasztását.
A svájci alapban elhelyezett összegből az afgán nemzeti bank többek közt befizetheti az ország nemzetközi pénzügyi intézményekkel szembeni tartozását és fedezheti áramimportjának költségeit. Wally Ademeyo amerikai pénzügyminiszter-helyettes az afgán központi banknak küldött levelében sajnálkozásának adott hangot, hogy a kabuli jegybank nem bizonyította függetlenségét a tálib vezetéstől, és nem tartotta tiszteletben a terrorizmus elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó, a hatalomra kerülésük előtt tett kötelezettségvállalását.
Azt is kifogásolta, hogy az afgán nemzeti bank (DAB) nem jelölt ki megbízható külső megfigyelőt. Ademeyo rámutatott: amíg a kabuli vezetés nem teljesíti ezeket a feltételeket, addig a jegybanknak küldött pénz veszélyben lenne, és semmi sem garantálná, hogy valóban az afgán nép támogatására fordítják. A DAB viszont a washingtoni döntést bírálta, leszögezve: az ellentétes azzal a céllal, amelyre az afgán vagyont évtizedek óta felhalmozták, például a pénzpiac stabilizálása és a kereskedelem megkönnyítése.
Elfogadhatatlan a feltételezés, hogy az afgán jegybank más célokra használná és utalná át ezeket a pénztartalékokat”
– szögezte le a DAB közleménye.
Az amerikai csapatok 2021 augusztusi távozása óta, húsz évig tartó afganisztáni nemzetközi katonai missziót követően Washington mintegy hétmilliárd dollárnyi afgán pénzügyi tartalékot fagyasztott be. Februárban Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a hétmilliárd dollár felét a 2001. szeptember 11-i terrorista támadások áldozatai családtagjainak kárpótlására tartják fenn.
(MTI)
Nyitókép: Wakil KOHSAR / AFP
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Óriási lehetőség kapujában áll hazánk.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Áll a bál Franciaországban, még a külügyminiszter is üzent.
Magyarország új szintre lépett az űrversenyben: a 4iG 33 milliárd forinttal száll be egy vezető amerikai űripari vállalatba, ami nemcsak üzletileg, hanem geopolitikailag is mérföldkőnek számít.
Marco Rubio külügyminiszter bejelentése új korszakot nyithat a szólásszabadság körüli globális vitában – Washington szerint a külföldi cenzúra többé nem marad következmények nélkül.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
