Betelt a pohár Donald Trumpnál: megszólalt a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéséről

Az amerikai elnök beszélt az ukrajnai háborúról az orosz elnökkel, de nem elégedett vele.

Az „eredmények” új szakaszt nyithatnak Oroszország ukrajnai háborújában, mert várhatóan ürügyül szolgálnak majd Moszkvának a négy terület annexiójához.
Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok bejelentették, hogy a számlálást követően
A referendumok szeptember 23-án vették kezdetüket, gyakran olyan külsőségek közepette, mint a házról házra járó, szavazatokat gyűjtő felfegyverzett tisztviselők – írja a HVG.
Az előre eldöntött eredmények veszélyes új szakaszt nyitnak Oroszország hét hónapja tartó ukrajnai háborújában, mert várhatóan ürügyül szolgálnak majd Moszkva számára a négy terület annexiójához, ami akár már pénteken megtörténhet. Eközben Moszkva újabb figyelmeztetéseket adott ki, miszerint nukleáris fegyvereket vethet be területeinek védelmére.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szavazás után kijelentette, hogy
a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából gyökeresen meg fog változni, minden ennek megfelelő következménnyel az említett területek védelmére és biztonságuk garantálására vonatkozólag”.
A hírportál szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan pénteken szólal fel országa parlamentjében a népszavazásokról, és Valentyina Matvijenko, a parlament felsőházának elnöke szerint a képviselők október 4-én tárgyalhatják az annexiós törvényt.
A helyzet miatt a közeljövőben New Yorkban összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, hogy megtárgyaljon egy olyan határozatot, miszerint a „népszavazások” eredményeit nem fogadják el és a kérdéses területeket továbbra is Ukrajna részeinek tekintik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a BT-nek vétójoggal rendelkező tagja Oroszország is, így kár volna vérmes reményeket fűzni a javaslat elfogadásához.
A népszavazások a területi terjeszkedés a Kreml jól ismert forgatókönyvét követik: 2014-ben a hatóságok hasonló népszavazást tartottak az ukrajnai Krím félszigeten, a frissen bevonult orosz csapatok szoros felügyelete mellett. A szavazás eredményeképp Oroszország annektálta a Krímet. Ezzel kapcsolatban érdemes feleleveníteni, hogy a krími „referendum” után néhány hónappal került nyilvánosságra egy olyan dokumentum, ami lényegesen más adatokat közölt a szavazás eredményeiről és részvételi adatairól, mint amit az orosz propaganda harsogott – olvasható a cikkben.
Nyitókép: STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP