A várakozások és az előrejelzések is a jobboldali pártok győzelmét vetítik előre a vasárnapi olaszországi választáson. A tét óriási: Olaszország továbbra is az brüsszeli úton jár majd, vagy az alapító tagállam szembefordul a mainstreammel. Brüsszel már nemcsak aggódik, hanem fenyegetőzik is.
Olaszországban máshogyan mérik a politikai stabilitást, mint mondjuk Németországban. Míg Berlinben már az meghökkentő, ha szóba kerül egy cikluson belüli kormányváltás kérdése, addig
Az elmúlt tíz évben egyetlen kormány sem élt meg három évet, a legtöbb a ciklusa feléig sem jutott el.
Így volt ez a legutolsó, Mario Draghi vezette „egységkormánnyal” is. A Draghi-kormány júliusban omlott össze a kormány energiacsomagjáról szóló szenátusi szavazáson. Ezt követően a miniszterelnök benyújtotta lemondását, s közben kísérletet tett az egység újjáépítésére. A próbálkozása kudarcot vallott, így ismételten benyújtotta lemondását Sergio Mattarella államfőnek, aki elfogadta azt, s feloszlatta a parlamentet, ezzel pedig megnyitotta az utat az előrehozott választások előtt.
Ezt követően az amúgy sem eseménytelen olasz politikai élet még jobban felgyorsult, nagyon komoly verseny indult.
mely várakozásokat szakértők is alátámasztanak.
A választások előtti legutolsó, szeptember 9-én készült felmérés szerint erre minden esély megvan, hiszen a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek körülbelül 25 százalékkal a legnagyobb támogatottsággal bíró erő, Matteo Salvini pártja, a Liga 13 százalékon áll, Silvio Berlusconi Hajrá Olaszország!-a pedig 7 százalékot kapna.
A szakértők előzetes mandátumbecslései alapján komoly esély van arra, hogy ez a három párt alakíthasson kormány, amely egy
A jobboldali erők összefogása önmagában is csodaszámba megy, hiszen ezek a pártok korábban erősen versengtek egymással, a kapcsolataik finoman szólva sem voltak túl jók.
A történelmi lehetőség viszont összekovácsolta őket, egyelőre nagyon úgy látszik, hogy félre tudták tenni az ellenérzéseiket. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a közös kampányzáró rendezvényt is tartottak.
Egy jobboldali koalíció jelentős változásokat hozna: adóreformról, szigorúbb migrációs politikáról, az abortusz-szabályozás felülvizsgálatáról, a családok támogatásáról szóltak eddig a hírek, illetve az ígéretek. Egy olasz kormány helyzete a gazdaság állapota miatt szinte sohasem könnyű, most pedig különösen nagy kihívásokkal kell majd szembesülnie a következő formációnak: az energiaárak elszabadulása, a romló gazdasági kilátások Európa számos más országánál is keményebben érintheti az olaszokat.
Giorgia Meloni következetesen hangoztatja, hogy az ország nincs jó helyzetben, a gazdaság kemény döntések elé állítja majd a következő kormányt.
Az európai mainstream és baloldali körökben nagyok a félelmek is a jobboldal lehetséges előretörése miatt. Különösen a brüsszeli félelmek, sokan ugyanis egy „újabb Magyarországtól” tartanak, egészen pontosan attól, hogy egy nagy és befolyásos alapító tagállam kiáll a sorból és nem követi tovább – az egyébként baloldali és liberális – európai mainstreamet.
A szólamok eddig a már jól ismert szélsőjobboldali fordulattól, fasizálódástól óvnák az olaszokat. De vannak új, eddig szokatlan hangok is. Ahogyan arról már írtunk, az Európai Bizottság elnöke,
A bizottsági elnök a következőképp nyilatkozott: „Ha a dolgok rossz irányba mennek, akkor vannak eszközeink, mint például Lengyelország és Magyarország esetében”. Von der Leyen emellett hangsúlyozta azt is, hogy a jelöltek között vannak „Putyinhoz közel álló alakok”.
Az, hogy ilyen magas szintről igyekeznek befolyásolni egy tagállami választás eredményét, igencsak problémás. Az Európai Bizottság elnökének természetesen lehet magánvéleménye, de nem tartozik a munkaköri leírásához a tagállamok politikai folyamatainak kommentálása.
A szociáldemokrata PD viszont a legutolsó mérések alapján igen távol áll attól, hogy a választás nagy nyertese legyen: szavazóinak száma az elmúlt időszakban stagnált, illetve fogyott, jelenleg 22 százalékon állnak. Az egységkormányt felrobbantó Öt Csillag Mozgalom pedig Salvini pártjával verseng a harmadik helyért. A többek között Matteo Renzi által fémjelzett baloldalo-liberális párt pedig a Hajrá Olaszországgal áll fej-fej mellett.
a versenyt ez alapján talán az Olasz Testvérek és a szocdemek küzdelme döntheti majd el. Vasárnap kiderül, hogy mennyit számít Olaszországban Von der Leyen szava.
Fotó: Riccardo Fabi / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Más Uniós országokkal összevetve is kiemelkedőnek számít a reáljövedelmek magyarországi emelkedése.
„Mindenki jobban járna, ha Manfred Weber és Ursula von der Leyen inkább kerti törpéket festenének Európa tönkretétele helyett” – jelentette ki Móna Márk, a Mandiner riportere.
Egyre többen lázadnak fel.
Thierry Breton kendőzetlenül beszélt arról, hogy az Európai Bizottság rossz úton halad.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
