Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd,
ugyanakkor egyes – nem európai – országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak. A brüsszeli szankciók révén Kína és India olcsóbban vásárolhat az orosz energiahordozókból, míg az Egyesült Államok új energia-exportpiacot nyer, valamint vonzó célpont lehet azon európai vállalkozások számára, amelyek a termelésüket és beruházásaikat, a biztosabb energiaellátás érdekében el akarják költöztetni Európából – részletezték.
Az EU-t és Magyarországot inkább az orosz-ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartják
Mindez – folytatták – a lakossági véleményekben is tükröződik: a magyarok döntő többsége úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. A válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz-ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja – tették hozzá. A közleményben érdekességnek nevezték, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ellene irányultak. Az is megállapítható, hogy a magyarok 84 százaléka Ukrajnát szintén inkább az említett gazdasági következmények és szankciók vesztesének tartja.
„Ez azzal magyarázható, hogy Brüsszel szankciós lépéseinek az elsődleges célja az orosz katonai törekvések megfékezése, a béke kikényszerítése volt,